Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje. (Lk 2:1-6)
A Bibliatörténészek azt gondolják, hogy a népszámlálás idején Betlehem kisvárosába akár egymilliós tömeg is érkezhetett.
Mi történne a te városoddal, ha hirtelen egymilliós ember szállná meg? Mi történne a közlekedéssel? Képzeld csak el a sorokat a boltok pénztáránál! Elviselné a hirtelen változást a vendéglátó szektor?
Sosem tapasztaltunk ahhoz hasonló forgalmat, amit Betlehem azokon a történelmi éjszakákon látott. Szamarak lármáztak és kereskedők ordítoztak mindenütt a nap minden percében; tevék, utazók, helybeliek, adószedők, hivatalnokok kavalkádja lökdösődött és dulakodott Betlehem poros útjain végestelen végig. Trágyaszag terjengett minden utca minden sarkán az összezárt, nyomorgó emberi testek izzadságszagával keverve.
Az emberek ingerültek voltak, a pénztárcájuk kiürült, elegük volt a kapzsi kormányból. A hömpölygő, végeláthatatlan embertömeg reménytelenül vergődött, nem tudva, hol van, mit tegyen, vagy merre induljon, hogy oda jusson, ahova mennie kellett, ha egyáltalán tudta, hova kellett mennie. Nagyon hasonlít ez a tabló a 21. századra, nem igaz?
Isten ezt a pillanatot választotta ki Fia születése számára: a teljes zavar és káosz pillanatát... a pattanásig feszült idegek pillanatát... a gazdasági összeomlás előtti pillanatot. Isten úgy döntött, hogy a közlekedési dugók parádéjának napján fog megszületni a világ Üdvözítője.
Ahogy teltek az évek, iskoláról iskolára, munkahelyről munkahelyre, lakásról lakásra, kapcsolatról kapcsolatra, szolgálatról szolgálatra, gyülekezetről gyülekezetre rohanva hagytuk, hogy életünk egy nagyvilági nagyváros nyüzsgéséhez hasonlóan rendetlenné, célt vesztetté, átláthatatlanná, kaotikusan összekuszálódottá váljon. A karácsonyban az a szép, hogy az Ő jelenléte egyszeriben célt adott a nyüzsgésnek.
Isten mederbe akarta terelni drága, tékozló életvitelünket, ezért elküldte a Béke Fejedelmét. Jól tudta, hogy célt fogunk keresni minden stressz okozta összeroppanás mögött, így elküldte a Menny Kedvencét, hogy célul szülessen nekünk.
Az emberiség kavalkádjában, szünet nélkül szóló hangorkánjában született meg a Megváltó. Imádkozom azért, hogy túlhajszolt, hiperaktív életed forgatagában találj időt a jászolban fekvő Gyermek megcsodálására.
Ne szalaszd el a karácsony isteni randevúit az ünnepkörrel járó, mulandó szokásokban való eltévelyedés miatt! A karácsony dicsősége a Fiú jelenlétének csodája... a jászolban fekvő csecsemő csodája.
Írta: Carol McLeod
©2012 Just Joy Ministries
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése