"Az Úr ezt válaszolta: "Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben - az engedelmeskedne nektek." (Lk 17:6)
Az emberek gyakran imádkoznak "nagyobb hitért", és nem értik, hogy a hit a kihívások által növekszik. Akkor növekszik, ha kilépünk és olyan dolgokat teszünk meg, amit magunk sem értünk teljesen, vagy nincs benne tapasztalatunk. Nem hiszek abban, hogy valaki, csak úgy automatikusan a hit nagy emberévé válhat. A hit tapasztalat által növekszik. Akkor nő, ha használjuk.
Luk. 17:5-ben az apostolok azt kérik az Úrtól, hogy növelje a hitüket. Jézus a következő versben azzal bátorítja őket, hogy legyen kis mustármagnyi hitük, és akkor mondhatják egy eperfának, hogy "szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe", (Luk.17:6) és a fa engedelmeskedni fog. Úgy hiszem, Jézus itt arra gondolt, hogy ha van valamennyi hited, vesd el azt azzal, hogy teszel valamit. Az egyik módja hitünk felszabadításának, ha megteszünk valamit, amit Isten két tőlünk. A hit sokszor elindulást, tetteket vár tőlünk. Az apostolok ebben a helyzetben nem tettek semmit, mégis nagy hitet akartak.
Nem azt mondom, hogy Isten vezetése nélkül cselekedjünk. Vannak olyan időszakok, amikor Isten nem akarja, hogy bármit is tegyünk, hanem csak azt, hogy Rá várjunk, mert Ő akar tenni valamit az érdekünkben. Azonban meg kell értenünk, hogy a bizalom aktív, és nem passzív. Aktív az imában, a dicséretben, Isten szavának megvallásában. Aktívan kell bíznunk Istenben, imádkozni, és megvallani az Igét a helyzetünkre, míg várjuk hogy Ő cselekedjen. Míg ezt tesszük, a hitünk növekszik.
Írta: Joyce Meyer
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése