Jó, hogy megtaláltál bennünket! Ez a blog a Paksi Pünkösdi Gyülekezet életét mutatja be, és rajta keresztül Te is kapcsolatba léphetsz velünk. Gyülekezetünk nagy szeretettel vár Téged minden alkalommal, amikor felkeresel bennünket akár itt, akár bármelyik összejövetelünkön.
2014-ben 70 éves lett a Paksi Pünkösdi Gyülekezet a közösség 1944-es alapítása óta. Isten hűségét az alapítókra és szolgálóinkra hálával emlékezve ünnepeljük.
Előfordult már
veled, hogy egy vihar kiszívta az erődet?
Talán ma is
fáradt vagy és erőtlennek érzed magad ahhoz, hogy élvezni tudd az életet. A
számlák gyűlnek, a gyerekeknek nehézségeik vannak a tanulással, munkahelyi
problémákkal küszködsz, valami amiben reménykedtél nem jött be, rossz hírt
kaptál az orvostól… Bármilyen viharral nézel is szembe ma, nem kell Isten ereje
nélkül lenned…
Istennek van egy ajándéka számodra: erő és hatalom a
győzelemhez.
Nem számít,
kívülről milyen rossznak is tűnnek a dolgok, Isten meg tudja neked adni azt az
erőt, amelyre szükséged van, hogy átmenj rajtuk, bármi is legyen az.
Isten ezt mondja:
Legyetek erősek az Úrban (erősödjetek
meg a Vele való egység által); nyerjétek Belőle az erőtöket (melyet az ő
korlátlan hatalma nyújt) (Ef.6:10 AMP). Ez a kulcs: Istenből nyerd az erődet!
Az hogy
erőteljes, győzelmes életet élhess, nem tőled függ. Nem számít mennyire
gyengének, vagy erősnek érzed magad. És az sem számít, mennyire jók, vagy
rosszak a körülményeid. Amikor Isten erejében éled az életed, s nem a saját
erődre támaszkodsz, nem leszel legyőzőtt. Nem lesz olyan próba, körülmény,
vihar, amin felül ne tudnál emelkedni.
Ha Isten veled, ki lehet ellened? (Róma 8:31)
Pál apostol
megértette, hogy ez igaz. Sok viharon ment át életében. Hajótörést szenvedett,
bebörtönözték, megverték, gyanakodtak rá, megvádolták és megtámadták – és mindezek
akkor történtek, miközben Istennek szolgált. Talán el tudod
képzelni, hogy mindez néha frusztrálta. De Pál nem a gyengeségeire,
és erőtlenségeire nézett. Nem használta ezeket kifogásként arra, hogy feladja –
inkább lehetőséget látott bennük, hogy Isten kézbe vegye a dolgokat.
És ez az, amit
szeretném, hogy te is megláss saját életedben: Amikor többé nem a saját erődre támaszkodsz, Isten az ő erejét adja
neked!
Gondolkodj el rajta, hogy mi az, amire valóban szükséged van, és mi az, ami inkább csak vágy! Kérd Istent, hogy segítsen neked bízni Benne, hogy be fogja tölteni minden szükséged! (vö. Fil 4:19)
15 Amikor Gedeon meghallotta ezt az álmot és annak magyarázatát, leborult a földre, és imádta az Örökkévalót. Azután visszament Izráel táborába, és felkeltette katonáit: „Ébredjetek! Keljetek föl, induljunk, mert az Örökkévaló kezünkbe adta ellenségeinket!” 16 Háromszáz fős seregét három csoportba osztotta, s mindegyiküknek adott a kezébe egy-egy sófárt, egy üres cserépkorsót és egy égő fáklyát. A fáklyákat a korsókba tették, hogy a fényüket ne lehessen látni. 17 Gedeon megparancsolta a katonáinak: „Figyeljétek, hogy én mit teszek, és ti is ugyanazt tegyétek! Most, amikor odalopódzunk az ellenséges tábor széléhez, nagyon figyeljetek, és engem utánozzatok! 18 Amikor majd én és a csapatom megfújjuk a sófárt, ti is fújjatok bele ott, ahol álltok, a tábor körül! Azután kiáltsatok jó hangosan: »Rajta! Az Örökkévalóért és Gedeonért!«”
19-20 Gedeon és száz fős csapata éppen akkor ért az ellenséges tábor széléhez, amikor ott a középső éjjeli őrségváltás történt. Akkor mindegyikük egyszerre belefújt a jobb kezében tartott sófárba, földhöz csapta a cserépkorsót, bal kezével pedig magasra emelte a fáklyát, és teljes erővel így kiáltott: „Támadás! Az Örökkévalóért és Gedeonért!”
A másik két csapat is ugyanezt tette: megfújták a sófárokat, összetörték a korsókat, magasra emelték a lobogó fáklyákat, és teljes erővel kiáltották: „Támadás! Az Örökkévalóért és Gedeonért!” 21 De Gedeon és az emberei meg sem mozdultak, csak körülállták az ellenség táborát, amely viszont rémülten futásnak eredt, össze-vissza rohangált és ordítozott. 22 Gedeon és 300 katonája mind a maga helyén állt, és mindenki fújta a sófárját.
Az Örökkévaló pedig a midjániak táborában mindenkinek a kardját a saját bajtársa ellen fordította, így egymást kaszabolták le. Azután a maradék futásnak eredt, és rémülten menekült egészen Bét-Sittáig, amely Cerérá mellett van, meg Ábél-Mehóláig, amely Tabbat közelében fekszik.
23 Izráel harcosai üldözték őket, s ebben Gedeon csapatának segítettek a Naftáli, Ásér és Manassé törzséből hozzájuk csatlakozók is. 24 Gedeon hírnököket küldött Efraim törzséhez, a hegyvidékre, hogy szólítsák fegyverbe a harcosokat, és sietve foglalják el a Jordánon átvezető gázlóhelyeket egészen Bétbáráig, meg a Jordán egész partvidékét. Össze is gyűltek Efraim harcosai és elfoglalták az átkelő-helyeket, hogy a midjániak ne menekülhessenek a Jordánon túlra.
Üzenet
Ha szülő vagy, talán vissza tudsz emlékezni olyan esetre, amikor gyermeked valamelyik kérését úgy fejezte ki, mint valamit, amire "szüksége van", ami "kell" neki. Néha felnőttként is rosszul használjuk a "szükség szót", valami ilyesmit gondolva (vagy mondva): "muszáj szereznem egy új telefont" vagy "Mindenképpen szükségem van egy új laptop-ra", mintha ezek a dolgok valójában elengedhetetlenül szükségesek volnának az életünkhöz.
Istennek volt egy listája Gedeon ténylegesen szükségeiről: engedelmesség (megvan), a Szentlélek (rendben), 300 ember (stimmel) és végül bátorítás (megkapta). Ezek után pedig látjuk a Negyedik Szintű Bátor Vitézt – egy embert, aki dicsőít és győzelmet hirdet, mielőtt bármi mást tenne. (vö. Bír 7:15)
Gedeon kieszel egy ravasz tervet, hogy a rendelkezésére álló emberekkel és eszközökkel támadást indíthasson: 300 embert, sófárokat (trombitát), cserépkorsókat és fáklyákat használt. Semmi utalást nem találunk a Bibliában, hogy ezt a tervet Gedeon Istentől kapta volna – a dolog egy ötletes parancsnok agyából pattant kit, aki képes volt improvizálni, alkalmazkodni és (Istennel) győzni.
Isten az, aki igazából harcol, és Gedeon nem is habozik Neki tulajdonítani a győzelmet. Fontos részlet azonban, hogy Isten egészen addig semmit sem tesz, amíg Gedeon támadásba nem kezd. "Amikor megfújták a háromszáz kürtöt, az Úr egymás ellen fordította az emberek fegyvereit az egész táborban." (Bír 7:22) Isten kihívás elé állít bennünket, és hatalmas módon cselekszik, amikor mi hittel cselekszünk.
Válasz
Van esetleg olyan kihívás előtted, amit egy ideje már halogatsz, mert azt gondolod, hogy szükséged van még előbb valamire? Tedd meg az első lépést, és lásd meg, hogy Isten megtesz mindent, ami szükséges.
Mindnyájan próbákon megyünk keresztül az életben, és néha nem is tudjuk miért. Van néhány dolog, amit már megtanultam, és nehéz időszakokban szem előtt tartok. Isten mindig nagyobb, mint a problémám; Ő mindig szeret és át akar segíteni a nehézségen; Ő minden negatív helyzetet arra akar felhasználni hogy valami jót hozzon ki belőle.
A próbák valójában teszthelyzetek, melyeket Isten arra használ, hogy az Ő isteni céljai megvalósuljanak az életünkben. Szeretnék nagyon világosan fogalmazni: nem Isten idéz elő minden próbát, de felhasználja őket arra, hogy közelebb vonjon magához, hogy azzá válj Krisztusban, akivé Ő teremtett téged.
A keserűből édes fakad
Jakab 1:12 (AMP) mondja: Áldott [boldog, irigylésre méltó] ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek. Felteheted a kérdést: "Tényleg válhat egy próba az áldásomra?" Akár hiszed, akár nem, – nem számít milyen nagy, vagy kicsi a próba – válhat! És el is mondom hogyan. De először megosztok veled két mondatot, ami helyes megvilágításba helyezi a dolgokat, és segít, hogy meglásd a próbából fakadó áldást. Ne ess kétségbe! (Ne pánikolj!) Ez csak egy próba.
Isten dogozik a színfalak mögött
Fontos, hogy emlékeztesd magad: bármin is mész keresztül, Isten minden helyzetet a javadra munkál. Egyik barátom nemrégiben ezt első kézből tapasztalta meg. Három napos tréningre jelentkezett, és rájött, hogy egy olyan személy mellé osztották be közös munkára, akivel rendezetlen nézeteltérése volt, és akit nemigen kedvelt. Persze rendezték a nézetelérést, és Isten megdicsőült. Mindkettőjük számára áldássá vált ez a helyzet.
Isten néha a te életedben is így "összerendezi" a körülményeket, hogy tanítson, gyógyítson, vezessen és megáldjon. Nézd meg Izrael népét! Negyven évet töltöttek a pusztában morgolódva, panaszkodva, ahelyett, hogy egyszerűen ezt mondták volna: "Ne essünk kétségbe! Ez csak egy próba." Isten arra tanította őket, hogy hitben járjanak, ne félelemben. Azért, hogy jól vizsgázzanak a próbákban, túl kellett látniuk a problémákon, és Gondviselőjükre kellett feltekinteniük.
Ha nem esel kétségbe, jól jársz
Ha alkalmazod a "nem esek kétségbe" magatartást egy adott helyzetben, akkor megnyered a szellemi csatát. Mert:
Erősebbé válsz. Ha megtanulod a kitartást a próbák alatt (amiről Jak 1:12 beszél), Istentől kapott békét és örömöt találsz a kemény időkben, és az Úrnak öröme lesz az erőd.
Bölcsebbé válsz. Péld. 5:1 mondja, hogy a bölcsesség valódi és értékes tapasztalatok árán (amiért árat fizetsz) lehet a mienk (AMP). A próba tanít, nevel és felkészít a jövőre.
Közelebb kerülsz Istenhez. Isten nem csupán utat készít számodra... Ő az út számodra! Minden próba közelebb visz Hozzá, és megerősíti a Vele való kapcsolatodat.
Több mint harmincöt szolgálatban töltött év után megtanultam, hogy ez a két mondat – Ne ess kétségbe! Ez csak egy próba. – kulcs lehet abban, hogy helyes szemszögből lássam a dolgokat, és győztes magatartásom legyen. Nem számít min mész keresztül, jó vagy rossz dolgokon, Isten "tágítani" akar. Szeretne felkészíteni terveire, melyek nagyobbak, mint el tudnád képzelni. Ezért ne add fel! Gondviselődre tekints szüntelen!
Isten hűséges, és megadja a kegyelmet ahhoz, hogy győztesen megállj próbáidban, kísértéseidben. Ha bizalmadat Belé veted, mindig átsegít a nehézségeken, és arra használja fel őket, hogy nagy dolgokat végezzen el benned (lásd Róma 8:28).
Ne feledd el: ne ess kétségbe! Ez csak egy próba. Ezzel a hozzáállással tiéd a szabadság. Imádkozom, hogy felfedezd ezt a csodálatos igazságot, és élj is eszerint.
"Áldott az Úr, az én Kősziklám, Erősségem, aki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra ujjaimat. Az én hűséges Szerelmem, Kőváram, Erős tornyom, Megmentőm és Pajzsom, akiben bízom, és akiben oltalmat találok, aki alám veti népemet." (Zsolt. 144:1-2 AMP)
A 144. Zsoltár nyitó verseiben Dávid lenyűgöző szavakkal dicséri az Urat – Kősziklám, Kőváram, Erős tornyom, stb. Az Úr leigázta ellenségeit, de Dávid is megtette a maga részét. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Isten partnerei vagyunk. Istennek megvan a maga része, és nekünk is megvan a mi részünk. Mi nem tehetjük meg Isten részét, de Ő sem fogja megtenni a miénket.
Az első versben Dávid azt mondja, hogy az Úr "hadakozásra tanítja kezét, s viadalra ujjait." Ez a kulcs a depresszió legyőzéséhez. Azt kell tennünk, amit Dávid is tett. Fel kell ismernünk a depressziót, az Úr elé kell tárnunk, segítségül kell hívnunk Őt, és harcolnunk kell ellene a Szentlélek erejével.
Hogyan harcolhatunk a depresszió ellen? Úgy, hogy időt töltünk Istennel. Imádkozunk és megvalljuk az Ő szavát. Úgy is harcolunk, hogy felemeljük szemünket, kezünket, fejünket és szívünket, és dicséretnek és hálaadásnak áldozatát hozzuk az Úr elé, aki a mi Kősziklánk, Erősségünk, hűséges Szerelmünk és Kővárunk, Erős tornyunk és Szabadítónk, Pajzsunk, akiben bízunk, akinél oltalmat találunk, aki "alánk veti" ellenségeinket.
Írta: Joyce Meyer, világszerte ismert tanító, számos könyv szerzője
Az Úristen az én erőm, bátorságom, és legyőzhetetlen hadseregem; olyanná teszi lábaimat, mint a szarvasokéi; [baj, szenvedés, és a felelősség] magaslatain enged járni engem, [de nem kell megrettennem és megállnom, mert] így fejlődök [szellemben]. (Habakuk 3:19 – Amplified Bible)
Bármilyen akadályok is vannak most az életedben, bátorítalak, hogy menj tovább és ne add fel! A Hab 3:19 is erre biztat: engedjük, hogy a nehézségek által kifejlődjenek a „szarvaslábak”.
Ez a honlap a Paksi Pünkösdi Gyülekezet hivatalos internetes megjelenési platformja. Az oldalon található tartalmak (egyéb jelzés hiányában) a Gyülekezet tulajdonai. Az integrált szolgáltatások külső szolgáltatók tulajdonai lehetnek.
A hozzászólás OpenID-regisztrációhoz kötött. Az oldalon tiszteletben tartjuk az emberi méltóságot.
Az itt publikált írásokra (egyéb jelzés hiányában) a CC-BY-NC-3.0 (vagy újabb) licenc érvényes – újrapublikálásuk és feldolgozásuk a forrás feltüntetése mellett lehetséges, kereskedelmi forgalomba nem hozhatóak.
