Üdvözlünk!

Jó, hogy megtaláltál bennünket! Ez a blog a Paksi Pünkösdi Gyülekezet életét mutatja be, és rajta keresztül Te is kapcsolatba léphetsz velünk. Gyülekezetünk nagy szeretettel vár Téged minden alkalommal, amikor felkeresel bennünket akár itt, akár bármelyik összejövetelünkön.

70 évesek vagyunk!

2014-ben 70 éves lett a Paksi Pünkösdi Gyülekezet a közösség 1944-es alapítása óta. Isten hűségét az alapítókra és szolgálóinkra hálával emlékezve ünnepeljük.

Magunkról

Mi is az a Paksi Pünkösdi Gyülekezet, hogyan és miként, de mindenekelőtt miért...

Találj meg bennünket!

A Gyülekezet elérhetőségei, rendszeres rendezvényei, és sok más hasznos információ.

Letöltések

Minden vasárnapi tanításunkat megtalálod itt meghallgatásra és letöltésre is. A gyűjtemény hetente frissül!

2014. január 27., hétfő

Gondolatok a szeretetről

Régi énünk természeténél fogva önző és énközpontú. Sok mindent akarunk, de az adás talán nehezen megy. Pedig a szellemi hadviselés legmagasabb formája a szeretetben élés. Rájöttem: a szeretet megélésének egyetlen módja, ha tudatosan és szándékosan a szeretetet mellett döntök. Az önzésnek pedig hadat kell üzennünk.

Hogy az önzést le tudjuk győzni szeretettel, tudnunk kell, hogy mi is valójában a szeretet. Úgy gondolom, sokan azt hiszik, hogy a szeretet azt jelenti, hogy lábtörlők vagyunk, és engedjük, hogy mások tapossanak rajtunk. De ez nem igaz. Ahhoz, hogy igazán tudjunk másokat szeretni, először önmagunkat kell szeretnünk. Ez talán ellentmondásosnak hangzik, ha az önzés elleni harcra gondolunk. De nem.

Akkor tudjuk önmagunkat egészséges és kiegyensúlyozott módon szeretni, ha kijelentést kapunk arról, hogy Isten mennyire szeret minket. Megtanuljuk értékelni életünket... odafigyelünk magunkra... és befektetünk a jövőnkbe. Így tudjuk csak úgy szeretni embertársainkat, mint magunkat (lásd Máté 22:39), s ez megnyilvánul bátorításban, segítőkészségben, nagyobb türelemben, együttérzésben stb. Más szóval, ha jóban vagyunk Istennel és önmagunkkal, akkor leszünk rá képesek, hogy jó kapcsolatot építsünk ki a körülöttünk élő emberekkel is.

Írta: Joyce Meyer


2014. január 21., kedd

Biztonság vagy engedelmesség?

Biztosak vagyunk benne, és tudjuk, hogy (Isten partner lévén munkájukban) minden összedolgozik (beleilleszkedve egy tervbe) és javára van azoknak, akik szeretik Istent, és elhívottak az Ő terve és szándéka szerint (Róm 8:28 AMP)
Még ha Istennek való engedelmességben élünk is, természetes szinten gyakran nem tudjuk eldönteni, hogy egy késztetés helyes-e, vagy sem. Csak hit által tehetjük meg az első lépést. Sokszor addig nem lehetünk benne biztosak, hogy amit teszünk, jó-e, míg meg nem tesszük, és aztán visszatekintve látjuk majd, hogy Isten áldása rajta volt-e, tetteinket kísérte-e jó gyümölcs.

Néha tévedhetünk. Ez félelmetesnek tűnik, ezért azt gondoljuk, hogy jobb, ha nem teszünk semmit, az biztonságos. De így rövid időn belül, nagyon rosszul fogjuk magunkat érezni, ha Isten tényleg azt mondta, hogy mozduljunk. Ha a szívünk tiszta, és megteszünk minden tőlünk telhetőt, amikor halljuk Isten hangját, akkor Ő megőriz, és megáldja engedelmességből fakadó lépéseinket. Ha gyermeki bizalommal kilépünk, amikor úgy érezzük, hogy Isten indít rá, akkor (még ha rossz döntést hozunk is) Isten a javunkra fogja fordítani. Tudom, mert a Róm 8:28 azt mondja, hogy minden – Isten tervébe beleilleszkedve – összedolgozik azok javára, akiket az Ő terve szerint elhívott.

Sokat félnek bármit is tenni, mert azt gondolják, hogy ha hibáznak, Isten haragját vonják magukra. De itt van nagy jelentősége a Benne való bizalmunknak, hogy tényleg hitben tudjunk járni. Akik félelemből nem engedelmeskednek, olyan boldogtalanok, hogy attól már nem lenne rosszabb nekik, ha kilépnének és megtennék, amire Isten kéri őket.

Egyszer volt egy szolgálatom a gyülekezetünkben. Szerettem, de úgy éreztem Isten azt akarja, hogy lépjek egy új területre. Feladtam a szolgálatomat, de nem azért, mert nagyon akartam. Azért léptem tovább, mert Isten ereje, kenete lement rólam, és nagyon rosszul éreztem magam, míg csak nem engedelmeskedtem. Rájöttem, hogy csak akkor találok békét, ha elhagyom a "biztonsági zónámat", és megpróbálom megtenni, amire Ő kér. Ez volt az egyetlen módja, hogy kiderüljön, valóban az Ő hangját hallottam-e. Ki kellett lépnem, hogy kiderüljön.

Bátorítalak, hogy ne töltsd egész életedet biztonságos játszmákkal! A biztonság nagyon kényelmes, de visszatarthat Isten tökéletes tervétől életedre nézve. Bízzál a szavában, és legyen szíved kész az engedelmességre! Rájössz majd, hogy Isten újra és újra arra kér életünk során, hogy lépjünk ki a komfort zónánkból új helyekre, s így hitünk erősödik, és növekszünk Őbenne.

Írta: Joyce Meyer



2014. január 14., kedd

Elménk a harc színtere

Hadakozásunk fegyverei ugyanis nem fizikai fegyverek (test és vér fegyverei), hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden vitatkozást, teóriát, érvelést, és minden büszke, gőgös dolgot, amelyet az Isten igaz ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre. (2Kor 10:4-5 AMP)
Gondolkodásunk nagyobb bajt okozhat, mint bármi más, mivel minden szavunk és tettünk gyökere gondolatainkban van.

Ésaiás 55-ben ezt mondja az Úr: "Az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és a ti útjaitok, nem az én útjaim." Isten leírta a gondolatait számunkra a könyvében, a Bibliában. Isten Igéjének fényében meg kell vizsgálnunk saját gondolatainkat, és mindig készen kell lennünk rá, hogy alárendeljük azokat az Ő gondolatainak, tudva, hogy azok a legjobbak.

Pontosan erről van szó 2Kor 10:4-5-ben. Gondos stratégia és ravasz csalás által Sátán megpróbál "erődítményeket" felállítani elménkben. Az erődítmény egy olyan terület, ahol meg vagyunk kötözve helytelen gondolkodás következtében. Vizsgáld meg, mi van az elmédben! Ha nincs összhangban Isten gondolataival (a Bibliával), akkor rombold le, és helyettesítsd Isten gondolataival! Hogy ezt megtehesd, Isten Igéjét eléggé kell ismerned ahhoz, hogy össze tudd vetni saját gondolataidat, Istenével.

Az emberek saját gondolataik hasztalanságában nem csak magukat rombolják, de gyakran a körülöttük levőkre is romboló hatással vannak. Azok pedig, akik Isten igazsága szerint élnek, áldottak, és áldást jelentnek mások számára is.

Az elménk a harc színtere.

Írta: Joyce Meyer


2014. január 7., kedd

Jótékony paksi fotók

Városunk lakóival összefogva olyan ajándékot adhattunk át 2013 karácsonyán, melyről néhány hónappal korábban nem is álmodoztunk: több mint 200 ezer forint értékben segítettünk rászorulóknak. Hogyan is történt mindez?


Az elmúlt nyáron meghirdetett, 200 ezer forint összdíjazású városi fotópályázatra gyönyörű fényképek érkeztek. Ősszel színvonalas 2014-es falinaptárt állítottunk össze belőlük, melyet jótékony céllal árultunk. Ahogyan azt november végén megígértük, a kampány során eladott naptárakból befolyt összeget szponzoraink segítségével megdupláztuk. Az összeggel felkerestük a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályát, hogy megkérdezzük, kinek segíthetünk az ünnepek alatt.

A hivatal munkatársai öt nevet ajánlottak figyelmünkbe. Még az ünnepek előtt mind az öt családot személyesen felkerestük, hogy magunk is megismerkedjünk velük, helyzetükkel, nehézségeikkel. Az öt helyet végiglátogatva meglehetősen színes kép alakult ki előttünk. Találkoztunk több kisgyermeket nevelő, mélyszegénységben élő anyukával, unokáját egyedül nevelő nagymamával, és látszólag jó módban élő, de kisemmizett hitel-károsultakkal. Ez utóbbi egyébként visszatérő motívum volt: a frank-alapú hitel sok helyütt elvitte a vagyont, a tartalékokat, a megélhetést, a házat és talán még a kilábalás reménységét is. A megrendült egzisztenciák önmagukért beszélnek.

A szomorú sorsokat látva tudjuk, hogy egyetlen jótékonysági akció nem tudja megoldani a problémákat. Mégis ez az, amit tehettünk; ez az, ami mellé Ön is odaállt a naptár megvásárlásával. Az öt családnak összesen 230.000,- Ft értékű támogatást adtunk át készpénzben, utalványban, természetben. Az őszinte beszélgetések, a hálás szemek mind ráadást jelentettek ezen felül.

Sokszor bizony nagyobb a szükség, mint ami emberileg megoldható. A legtöbbször a remény az, amit egymásnak adhatunk: ha valóban érdekel a másik ember sorsa, meghallgatjuk és megértjük őt, azzal olyan ajándékot nyújtunk át, ami erőt adhat neki a folytatáshoz. S ahol az emberi lehetőség végleg elfogy, Isten gondoskodásának kincstára megnyílik, ha segítségül hívjuk Őt. 

Jótékonysági akciónkat abban a reményben fejeztük be, hogy néhány család karácsonyát szebbé, lelkét könnyebbé tehettük, és talán ráirányíthattuk figyelmüket arra, Akinél örök megoldás található. Hálásak vagyunk mindenkinek, akivel összefogva ez a jótékonyság létre jöhetett: olvasóinknak, támogatóinknak, a naptár megvásárlóinak, a kampány minden résztvevőjének. Hálásak vagyunk Istennek is, hogy ilyen módon együtt javára lehettünk városunknak.



Gyülekezetünk és a megajándékozott családok nevében köszönjük Önnek is, hogy e nemes cél mellé állt támogatással, segítséggel, a naptár megvásárlásával. 

Külön köszönet illeti a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályát és a kampány szponzorait:
Fortuna Rádió
Javill Villamossági Szaküzlet
Bőrbarát Webáruház





2014. január 2., csütörtök

Adj hálát

Mindenben hálát adjatok (bármilyen körülmények között vagytok is, legyetek hálásak, és adjatok hálát), mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által tihozzátok. (1Thes 5:18. AMP)
A Biblia sokat beszél a "hála-adásról". Valójában ez az egyik leghatékonyabb dolog, amit tehetünk. Miért? Mert egy hálás személy Istenre, és mindarra a jóra összpontosít, amit Isten tesz az életében. Szeretnél az életedben egy jó irányba vivő erőteljes hatást? Szeretnéd élvezni az életet, és haladni előre, még a nehéz körülmények között is? Megteheted. Az egész ezzel két szóval kezdődik: adj hálát.

Fejezd ki!
Nézzük meg újra 1Thes 5:18-at. Azt mondja, hogy "legyetek hálásak és adjatok hálát." Azt hiszem, sokan őszintén hálásak valakinek, és mégsem teszik meg a következő lépést: azt, hogy ezt el is mondják neki.

Mások bátorítása az egyik legerőteljesebb dolog, amit tehetünk. Az élet néha nehéz, és sokaknak számos oka van a csüggedésre. De kaptunk egy hatalmas ajándékot: azt a képességet, hogy bátorítsunk, felemeljünk másokat, és hogy érzéseket keltsünk bennük, önmagukkal kapcsolatban. Légy a tettek embere! Ha valaki által áldást kaptál, szánj rá néhány percet, és küldj neki egy képeslapot, vagy hívd fel telefonon. Miért? Mert az a néhány perc, amit kiszakítasz az idődből erre, bearanyozhatja a másik napját!

Azt hiszem, sokszor azt feltételezzük, hogy az emberek úgyis tudják, hogy mit érzünk, vagy azt gondoljuk, hogy nincs szükségük bátorításra. Gyakran keresnek fel emberek, és ilyeneket mondanak, "Tudom, hogy ezt sokszor hallod, de a tanításaid megváltoztatták az életemet." Nem szenvedek önbizalom-hiányban, de ha nem kapnék bátorító szavakat, valószínű nem sok idő kellene hozzá, hogy elkedvetlenedjek. Soha ne feledd: Akár látszik kívülről, akár nem, minden embernek alapvetően szüksége van arra, hogy értékeljék.

Hangsúlyozd a jót!
Évekkel ezelőtt én voltam a legnegatívabb, a legkritikusabb személy, akit csak ismertem. A panaszkodás természetes volt számomra... ebben jó voltam! Sajnos ez megrabolta az örömömet, és szinte lehetetlen volt együtt élni velem. Idővel Isten megtanított egy fontos alapelvre: Amire fókuszálok, az boldoggá, vagy boldogtalanná tehet. Figyelhetünk az élet negatív dolgaira, de dönthetünk úgy is, hogy a jót hangsúlyozzuk.

A régi mondás, hogy "Az áldásaidat számold", egy fantasztikus jó tanács. Ha rendszeresen számba vesszük, hogy Isten mi mindent tett az életünkben, új hit, reménység, és öröm szabadul fel bennünk. Új életet lehel körülményeinkbe és kapcsolatainkba. Újra és újra láttam, hogy Isten helyreállított problémás házasságokat. Általában az egyik, vagy mindkét fél elhatározta, hogy abbahagyja a panaszkodást, és tudatosan házastársa jó tulajdonságaira összpontosít.

Csak képzeljük el, mi lenne, ha mindnyájan elhatároznánk, hogy rendszeresen elmondjuk egymásnak, mi az, amit szeretünk a másikban. Olyan sok probléma megoldódna! Egy hálás, a másikat értékelő magatartás, gyógyító balzsam... és gyakran többet elvégez bennünk, és kapcsolatainkban, mint gondolnánk.

A viselkedés meghatározza a "pozíciódat"
Tapasztalatból tudom, hogy az emberek egyszerűen szeretnek egy másokat megbecsülő, hálás személy körül lenni.Az elmúlt harminc évben abban a kiváltságban volt részünk, hogy számos nagyszerű embert alkalmazhattunk a Joyce Meyer Ministry-nél. Szinte kivétel nélkül, a jó magatartású alkalmazottak felé vonzódtunk, akik megelégedettek, vidámak és hálás szívűek voltak. Röviden: ők voltak azok a munkatársak, akik nélkül nem akartunk dolgozni.

Amikor hálás magatartással élsz, nélkülözhetetlenné teszed magad, mert bármerre is jársz, értéket adsz a dolgokhoz. A hálaadás jóindulatot szerez, és olyan ajtókat nyit ki, melyek amúgy zárva maradnának. Úgy gondolom, ez igaz az Úrral való kapcsolatunkra is. Fil 4:6-ban ezt olvassuk, "Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt." A hálás szív fontos az imádságban is. Hiszem, hogyha hálás magatartással kérünk Istentől, Ő még többet ad.

Évekkel ezelőtt imalistát állítottam össze, és mindenfélét kértem Istentől, miközben panaszkodtam mindarra, amim már megvolt. Soha nem felejtem el, mit mondott Isten egy nap, amikor imádkoztam: "Joyce, ha nem vagy hálás azért amid most van, miért adjak többet... hogy aztán még több mindenre tudj panaszkodni?" Ezen elgondolkoztam. Sokszor új, látványos módokat keresünk arra, hogy javuljon az életünk, miközben csak egy magatartás-változtatásra lenne szükségünk.

Bátorítalak, hogy légy a hálaadás embere! Adj hálát... és ezt mondd is ki! (Zsolt 107:1) Határozd el, hogy minden helyzetben a jót ünnepled! Ha ezt teszed, Isten jóságának erejét szabadítod fel életedben, és a körülötted levők életében is.

Írta: Joyce Meyer


Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More