Üdvözlünk!

Jó, hogy megtaláltál bennünket! Ez a blog a Paksi Pünkösdi Gyülekezet életét mutatja be, és rajta keresztül Te is kapcsolatba léphetsz velünk. Gyülekezetünk nagy szeretettel vár Téged minden alkalommal, amikor felkeresel bennünket akár itt, akár bármelyik összejövetelünkön.

70 évesek vagyunk!

2014-ben 70 éves lett a Paksi Pünkösdi Gyülekezet a közösség 1944-es alapítása óta. Isten hűségét az alapítókra és szolgálóinkra hálával emlékezve ünnepeljük.

Magunkról

Mi is az a Paksi Pünkösdi Gyülekezet, hogyan és miként, de mindenekelőtt miért...

Találj meg bennünket!

A Gyülekezet elérhetőségei, rendszeres rendezvényei, és sok más hasznos információ.

Letöltések

Minden vasárnapi tanításunkat megtalálod itt meghallgatásra és letöltésre is. A gyűjtemény hetente frissül!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bűnbánat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bűnbánat. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 29., csütörtök

Elengedni a múltat

"Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata." Kol 1:13-14

Rajtakapod néha magad, hogy kétségbeesett erőfeszítéssel igyekszed kitörölni a múltad szégyenét? Hiszen végtére is ez a kereszténység lényege, nemde? Talán nem az lenne a dolgunk, hogy mindent megtegyünk, amit csak tudunk, hogy jobbak legyünk, mint azelőtt? Nos, ha belenézünk Isten Igéjébe, azt látjuk, hogy a tegnap (és a ma) bűneire adott kegyelem minden kétséget kizáróan vitathatatlan.

A Kolosség 1:13-ban szerepelő "szabadítás" szó helyén az eredeti görög nyelvben álló kifejezés jelentése "tartozást elengedni, felszabadítani tartozás megfizetése alól". Mi, akik hiszünk Jézusban, az Ő vére árán "szabadultunk meg". Nem a mi igyekezetünk által, hanem Krisztus kereszthalála miatt. Ez azt jelenti, hogy már nem kell azon dolgoznunk, hogy megjavítsuk a múltat vagy fenntartsuk a látszatot; bocsánatot nyertünk és fel vagyunk szabadítva a bűn súlya és köteléke alól.

Mégis, sokszor nagyon nehéz elhinni, hogy Isten valóban igaznak fogad el bennünket, ha a múltunkra nézünk. Így hát fogadkozni kezdünk, hogy soha többé nem leszünk olyanok, mint voltunk. Az ilyen erőfeszítések jó szándékból fakadnak ugyan, de veszélyes bennük reménykedni. Ha erőfeszítésekben és látszatban bízunk, az olyan, mint amikor életveszélyesen meredek sziklafalon kapaszkodunk felfelé. Egyetlen megcsúszás, egyetlen hiba, és minden korábbi igyekvésünk kárba vész. Görcsös igyekezet helyett inkább legyünk nyitottak és elfogadóak, mint akik rászorulnak Isten kegyelmére!

Isten kegyelme elég. (2Kor 12:9a "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.") A Jakab 5:16 azt javasolja, hogy "Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." Van az életednek olyan területe, amit még szégyelve rejtegetsz? Van még valami, amiért meg kell bocsátanod magadnak? Ha igen, a Biblia tanácsa, hogy beszélj róluk más keresztényekkel, hogy megláthasd az evangélium átalakító, formáló erejének működését ezeken a területeken. A múlt valóban, igazán elmúlt, és Krisztus által mindig, folyamatosan formálódsz, megújulsz. (vö. 2Kor 5:17 "Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.")


2013. április 17., szerda

Kiáltás a pusztulásból

Felkészülés

Bárhol is vagy az életedben, bármilyen mentális, érzelmi és fizikai állapotban vagy, Isten jelen van. Jöjj, dicsérd őt, ahol és ahogyan éppen most vagy!

©WordLive.org & istockphoto.com

Textus: Jón 2 (EFO)

Üzenet

Egészen eddig csendben volt Jónás. Más prófétáktól eltérően ő meg sem próbálta kifejteni Istennek a fenntartásait (lásd 2Móz 4:1 ill. Jer 1:6). Erre a halálközeli élményre (vö. Jón 2:5-6) volt szüksége ahhoz, hogy felismerje, hogy csak az Istennel való élet számít. (vö. Jón 2:4)

Amikor szeretteink meghalnak, aggódhatunk amiatt, hogy vajon megbékéltek-e az Istennel. Jónás élménye bepillantást enged az élet utolsó pillanataiba. A halál pillanatában semmink nincsen, amit Isten elé hozhatnánk, csak szótlan kiáltásunk, amivel szellemünk az övéhez fordul. (vö. Jón 2:1,7)

Isten rendjkívüli kedvessége

Jónás imája tökéletlen volt – nem ismerte el engedetlenségét, sőt megpróbált kifogásokkal élve magyarázkodni (lásd Jón 2:4 és Jón 1:3), azt sugallva, hogy Isten elkergette őt. Mennyire megnyugtató Isten válaszának határtalan kedvessége! (vö. Jón 2:6)

Jónás élménye Jézus feltámadásának előképe, (lásd Mt 12:40) amelyben mi magunk is osztozunk. Jónás "alászállt" a halálba, Isten találkozott vele a hal "gyomrában" (vö. Jón 2:2) és arra utasította a bálnát, hogy adja vissza őt az életnek. (vö. Jón 2:10) Bizonyosak lehetünk benne, hogy amikor meghalunk, Isten találkozik velünk és megparancsolja a halálnak, hogy adjon át bennünket az új életre.

Válasz

A Róm 8:37-39 arra emlékeztet bennünket, hogy semmi sem választhat el bennünket Krisztus szeretetétől; még a halál sem. Ezt tudva imádkozz azokért, akik a halál torkával néznek szembe!

Mélyebbre eveznél?

Írta: Penny Boshoff & Mary Evans
Forrás: WordLive.org
©2002-2011 Scripture Union


2013. április 12., péntek

Legyen Isten Isten!

Felkészülés

Van hozzá bátorságod, hogy egészen őszinte legyél Istennel? A Zsid 4:16 arra bátorít, hogy bátran menjünk Isten trónjához, mert kegyelmet találunk. Jöjj a trónhoz most! Hozd égető gondjaid!

©WordLive & istockphoto.com

Textus: Jón 1 (EFO)

Üzenet

Elutasítás

Jónás meg volt róla győződve, hogy Ninive lakói megérdemlik a pusztulást, és elég jól ismerte Istent ahhoz, hogy tudja, Ő esetleg másként gondolhatja. (vö. Jón 4:2) Jónás nem akarta, hogy Isten Isten legyen ebben a helyzetben, ezért visszautasította a küldetést. (vö. Jón 1:3)

Jónás nem imádkozik (vö. Jón 1:6) és csak kényszer hatására (vö. Jón 1:9) ismeri el Isten fennhatóságát. Szótlansága a tünet, amiből látható, hogy nem ért egyet Istennel. Akár szándékosan futunk Istentől, akár észrevétlen sodródunk el tőle, az ilyen utat mindig jellemzi az ima és a bizonyságok hiánya.

A kereső Isten

Jónás – tévesen – azt gondolta, hogy az Istennel való nézeteltérése senkire nincsen hatással önmagán kívül, így nem is tartozik másra. Döntése azonban önmagában kívül súlyos veszélybe sodorta a tengerészek vagyonát (vö. Jón 1:5) és életét. (vö. Jón 1:6-10) Milyen jó, hogy ezt a szörnyű helyzetet Isten jóra fordította – a pogány matrózok megismerték az élő Istent. (vö. Jón 1:14)

Igen figyelemreméltó a tény, hogy Isten nem ítélettel válaszolt Jónás engedetlenségére.

A tengerészek azt gondolták, hogy a vihar büntetés. (vö. Jón 1:4,11,13,15) Pedig a történet nem büntetésről, hanem keresésről szól. Jónás döntése lefelé ívelő pályára helyezte őt, (vö. Jón 1:3,5,15) mégis, Isten minden állomásnál ott volt, a kegyelmét kínálva, (vö. Jón 1:4,17) Jónás figyelmét és szívét keresve. Isten kegyelme néha a legváratlanabb formát ölti: bálna formájában érkezik, vagy éppen kínzóeszköznek látszik, amilyen az ókori kereszt volt.

Válasz

Imádkozz valakiért, aki Isten elől menekül! Ismerje fel az őt kereső, szerető Istent!

Mélyebbre eveznél?

Írta: Penny Boshoff
Forrás: WordLive.org
©2002-2011 Scripture Union


Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More