"Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata." Kol 1:13-14
Rajtakapod néha magad, hogy kétségbeesett erőfeszítéssel igyekszed kitörölni a múltad szégyenét? Hiszen végtére is ez a kereszténység lényege, nemde? Talán nem az lenne a dolgunk, hogy mindent megtegyünk, amit csak tudunk, hogy jobbak legyünk, mint azelőtt? Nos, ha belenézünk Isten Igéjébe, azt látjuk, hogy a tegnap (és a ma) bűneire adott kegyelem minden kétséget kizáróan vitathatatlan.
A Kolosség 1:13-ban szerepelő "szabadítás" szó helyén az eredeti görög nyelvben álló kifejezés jelentése "tartozást elengedni, felszabadítani tartozás megfizetése alól". Mi, akik hiszünk Jézusban, az Ő vére árán "szabadultunk meg". Nem a mi igyekezetünk által, hanem Krisztus kereszthalála miatt. Ez azt jelenti, hogy már nem kell azon dolgoznunk, hogy megjavítsuk a múltat vagy fenntartsuk a látszatot; bocsánatot nyertünk és fel vagyunk szabadítva a bűn súlya és köteléke alól.
Mégis, sokszor nagyon nehéz elhinni, hogy Isten valóban igaznak fogad el bennünket, ha a múltunkra nézünk. Így hát fogadkozni kezdünk, hogy soha többé nem leszünk olyanok, mint voltunk. Az ilyen erőfeszítések jó szándékból fakadnak ugyan, de veszélyes bennük reménykedni. Ha erőfeszítésekben és látszatban bízunk, az olyan, mint amikor életveszélyesen meredek sziklafalon kapaszkodunk felfelé. Egyetlen megcsúszás, egyetlen hiba, és minden korábbi igyekvésünk kárba vész. Görcsös igyekezet helyett inkább legyünk nyitottak és elfogadóak, mint akik rászorulnak Isten kegyelmére!
Isten kegyelme elég. (2Kor 12:9a "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.") A Jakab 5:16 azt javasolja, hogy "Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." Van az életednek olyan területe, amit még szégyelve rejtegetsz? Van még valami, amiért meg kell bocsátanod magadnak? Ha igen, a Biblia tanácsa, hogy beszélj róluk más keresztényekkel, hogy megláthasd az evangélium átalakító, formáló erejének működését ezeken a területeken. A múlt valóban, igazán elmúlt, és Krisztus által mindig, folyamatosan formálódsz, megújulsz. (vö. 2Kor 5:17 "Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.")
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése