Kinek hiszel?

A minap az egyik reggeli beszélgetős műsora ment otthon a reggeli rutin közben. A társalgás párkapcsolatokról, magányról, genderproblémákról és kapcsolódó témákról folyt, 2-3 "laikus" hölgy és egy pszichológus terapeuta között.

Egy darabig érdeklődve hallgattam, hiszen jó gondolatindítónak tűnt. Az idő múlásával azonban egyre szomorúbb lettem amiatt, amit hallottam. A sok gondolat, érv, ellenérv és vélemény között voltak értékes és hasznos tanácsok, így nem gondolom haszontalannak, amit hallottam. De azt a kevés értéket, amit méltónak találtam arra, hogy formálja a gondolkodásomat, annyi hasztalan, téves, Isten értékrendjébe ütköző, ignoráns, arrogáns, szexista vagy egyszerűen csak bántóan bugyuta beszéd vette körül, hogy nehezemre esett távol tartanom magam tőle. Fájt a lelkemnek. Hát nincsen világosság a Földön?

Aztán azokra az emberekre gondoltam, akik ezt hallgatják reggelente. Valamiért csak attól, hogy a TV vagy a rádió közvetíti, egyszerű emberek véleménye is "szakvéleményként" hat és ösztönösen bízunk benne. Bizalom épül, hit alakul ki, és önkéntelenül beengedjük a gondolatainkba, alakítjuk velük a véleményünket, amik aztán meghatározzák az értékrendünket, a viselkedésünket, életmódunkat.

Annyian élnek félelemben ebben a világban! Nem is csoda, hiszen sötétben tapogatózunk. Jó szándékú tanács is vezethet félre, ha nem jó forrásból merít.

"Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. Ne legyetek olyanok, mint a ló vagy az öszvér, amelynek kantárral és zablával kell fékezni a szilajságát, máskülönben nem közelít hozzád." Zsolt. 32:8-9

Az oktalan állat olyan, hogy arra megy, amerre lát. Vajon honnan lehet olyan szilárd és magabiztos értékrendem, ami segít a sok szenny között megtalálni a valódi kincseket? Vagy még inkább, mi tesz képessé arra, hogy felismerjek a hatalmas információtömegből mindent. ami értéktelen, és kiszórjam anélkül, hogy hatással lenne rám? Honnan tudom, hogy mire érdemes odafigyelni és mire nem?

"Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt. Az Úr rendelkezései helyesek, megörvendeztetik a szívet. Az Úr parancsolata világos, ragyogóvá teszi a szemet." Zsolt. 18:8-9

Mennyire jó hír ez egy olyan világban, ami tele van álhírekkel, ijesztésekkel, értelmetlen idő- és gondolatkitöltő szennyel, aminek csak az a célja, hogy eltompuljon a gondolkodásunk az Isten igazságával szemben.

Nem kell elhinni minden hazugságot. Nem kell bevenni minden csúsztatást. Nem kell beállni a káromlók, vádaskodók sorába, ahol a félelem és a rossz várása természetes. Lehet örömmel és szabadon, felemelt fejjel élni.

"De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kitől tanultad, mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által." 2Tim. 3:14-15

Témák: bölcsesség, egyensúly, félelem, Ige-morzsák