Áldott az Úr, az én Kősziklám!

"Áldott az Úr, az én Kősziklám, Erősségem, aki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra ujjaimat. Az én hűséges Szerelmem, Kőváram, Erős tornyom, Megmentőm és Pajzsom, akiben bízom, és akiben oltalmat találok, aki alám veti népemet." (Zsolt. 144:1-2 AMP)

©2009-2012 *inObrAS

A 144. Zsoltár nyitó verseiben Dávid lenyűgöző szavakkal dicséri az Urat – Kősziklám, Kőváram, Erős tornyom, stb. Az Úr leigázta ellenségeit, de Dávid is megtette a maga részét. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Isten partnerei vagyunk. Istennek megvan a maga része, és nekünk is megvan a mi részünk. Mi nem tehetjük meg Isten részét, de Ő sem fogja megtenni a miénket.

Az első versben Dávid azt mondja, hogy az Úr "hadakozásra tanítja kezét, s viadalra ujjait." Ez a kulcs a depresszió legyőzéséhez. Azt kell tennünk, amit Dávid is tett. Fel kell ismernünk a depressziót, az Úr elé kell tárnunk, segítségül kell hívnunk Őt, és harcolnunk kell ellene a Szentlélek erejével.

Hogyan harcolhatunk a depresszió ellen? Úgy, hogy időt töltünk Istennel. Imádkozunk és megvalljuk az Ő szavát. Úgy is harcolunk, hogy felemeljük szemünket, kezünket, fejünket és szívünket, és dicséretnek és hálaadásnak áldozatát hozzuk az Úr elé, aki a mi Kősziklánk, Erősségünk, hűséges Szerelmünk és Kővárunk, Erős tornyunk és Szabadítónk, Pajzsunk, akiben bízunk, akinél oltalmat találunk, aki "alánk veti" ellenségeinket.

Joyce Meyer

Témák: depresszió, győzelem, Ige-morzsák, Joyce Meyer