2014. február 25., kedd

Fejlesztő értékelés

Felkészülés

"Ha hitetek kiállja a próbát, az kitartóvá tesz benneteket." (Jak 1:3) Adj hálát, amiért Isten próbáit nem lehet elbukni, csak ismételni!

©WordLive & istockphoto.com

Textus: Bír 6:25-40 (EFO)

Üzenet

Tanárként gyakran töröm rajta a fejem, hogyan értékeljem a diákok valódi fejlődését. Amikor tanuló voltam, nagyon nagy hangsúly kaptak a tanegységenkénti tesztek.

Mára a tanárok jobban felismerték, hogy érdemes a diák előrehaladását szélesebb körűen figyelembe venni. A módszer divatos megnevezése a "fejlesztő értékelés" – hatással van a tanulás folyamatára azáltal, hogy hatékonyabb ösztönzőt jelent az egyéni és a csoportos fejlődésben.

Isten a legjobb tanár, aki értette és művelte a módszert már jóval a megnevezés megszületése előtt. Gedeont ezzel a módszerrel fejlesztette azzá a bátor vitézzé, akinek szánta.

Az előző szakaszban láttuk, hogy Gedeon személyesen találkozott Istennel, és a válasza dicsőítés volt; ez eddig jó. A mai feladat már kissé fogósabb: lerombolni a település fő bálványát.

Gedeon fél, mégis engedelmeskedik. Isten megmondta neki, hogy ne féljen, így ezen a teszten nem ér el 100%-os eredményt, de annyit már teljesített, hogy Bátor Vitéz 2. szintre léphessen. Új nevet, és ami még fontosabb, Szentlelket kap.

Annyi erővel indul el, amennyi van neki, és fegyverbe hívja Izraelt. Hitének hiányossága azonban még itt is megmutatkozik abban, hogy további megerősítést kér Istentől.

Válasz 

Hited hiánya, vagy a félelem soha ne legyen az engedelmesség akadálya! Bízz és engedelmeskedj!

Mélyebb víz

Gedeon megtanult engedelmeskedni annyi hittel, amennyi éppen volt neki, aztán kiteszi azt a bizonyos híres gyapjút. Helyes volt, hogy ezt tette? Nekünk is hasonlókat kellene csinálnunk? Nem volt ez Isten kísértése, és mint ilyen, bűn? Nem a hitetlenségbe való visszaesés jele volt ez?

Különbség van kétség és kétség között. Azt hiszem, legtöbbünk számára a kétség leggyakrabban önmagunkban való kételkedés, vagyis önbizalom-hiány. Nemrég egy hölgy megkérdezett a vonaton felszállás után, hogy jó szerelvényre szállt-e, ha Budapestre szeretne utazni. Nyilvánvalóan láthatta a jelzéseket, melyek egyértelműen mutatták, hogy ez a vonat Budapestre tart, mégis benne volt a jól ismert kétség. Nem megbízhatóbb információforrásra volt szüksége, hanem csak megerősítésre. Kételkedett önmagában.

Gedeon hitt Istenben, amit be is bizonyított azzal, hogy engedelmeskedett a parancsnak: lerombolta Baál oltárát és oltárt épített Jahvénak. Önmagában azonban nem bízott. "Jól csinálom? Jól értelmezem a helyzetet?" Így aztán kitette a gyapjút, és bizarr kéréssel fordult Istenhez. Úgy tűnik, Isten megértő volt vele. Türelmesen, kedvesen megtette, amit Gedeon kért tőle.

Az önbizalomhiány nem bűn. Vezethez bűnhöz is, de ha azt eredményezi, hogy jobban függünk Istentől, akkor még jó is származhat belőle. Ha többünkre jellemző lenne, lehet, hogy többet is imádkoznánk. Ne keverjük össze a hitet és az önbizalmat! "Higgyetek Istenben!" – mondta Jézus. (Mk 11:22) Hinni akár szinte bénító önbizalomhiánnyal is lehet. Kérdezd meg bármelyik gyülekezetvezetőt!

Írta: Peter Holford


0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More