"Dávid sietett és futott a viadalra a filiszteus elé." (1Sám 17:48)
Amikor Dávid ránézett az óriásra, "sietett és futott a viadalra." (1Sám 17:48) Úgy gondolom, hogy Dávid tudta, hogy ha túl sokat gondolkodik Góliáton, még utóbb elmenekül. Akcióba lépett és azonnal engedelmeskedett Istennek.
Nekünk is mindig ezt kell tennünk. Amikor Isten késztet valamire, "siess és fuss" a megtételére! Kegyelme veled lesz, hogy segítsen. Ne halogass! Akik halogatnak dolgokat, gyakran nem jutnak el az Istennek való engedelmességig. Megvan bennük a jó szándék, hogy a megfelelő időben megtegyék amit Isten kér tőlük, de sajnos úgy tűnik, a "megfelelő idő" sosem jön el, és elmaradnak dolgok, csupán azért, mert nem léptek ki hittel a megfelelő időben.
Írta: Joyce Meyer
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése