2021. április 6., kedd

A vak meggyógyítása

„Amikor Jézus továbbment, meglátott egy születése óta vak embert. Tanítványai megkérdezték tőle: "Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?" Jézus így válaszolt: "Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei. Nekünk - amíg nappal van - annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok." Ezt mondta, és a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire, majd így szólt hozzá: "Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában" - ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.” (Ján 9,1-7 egyszerű ford.)

 

Ha egy problémával, tragédiával találkozunk, természetes reakciónk, hogy rögtön keressük az okát. „Miért Uram?” Keressük a hibást. „Ki a hibás? Mi történt itt?” Ebben a történetben is ezt látjuk.

Jézus azonban azt mondja, hogy senki sem vétkezett. „Ti keresitek, hogy kit lehet okolni, de nem ez itt a kérdés. Inkább arra figyeljetek, hogy Isten mit akar cselekedni.” A bűnbak keresés, a vádaskodás sosem hoz megoldást… vakvágányra visz.

Jézus kilép az emberi gondolkodás kereteiből - felülemelkedik azon. A fókuszt más irányba tereli: Istenre, és az ő szándékára irányítja a figyelmet. Azért történt, ami történt, hogy Isten megmutathassa a hatalmát ezen az emberen!

Majd ezt mondja, „Nekünk - amíg nappal van - annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat”. Érdekes, hogy Jézus többes számot használ, „nekünk”. Egy szorult helyzetben nem jó, ha túl sok időt töltünk a „miértek”-nél. Ha egy idő után nem tudjuk Isten kezébe letenni nyitott kérdéseket, esetleg beleragadunk a vádaskodásba, keserűségbe.

Jézus mintha azt javasolná, hogy „meneküljünk előre”. Ne hátrafelé tekintgessünk, hanem induljunk előre, és kezdjük el tenni azt, amit Isten ránk bízott. Jézus is ezt tette. Akcióba lépett, és tette az Atya akaratát: meggyógyította a vak embert!

Életünk egy-egy kilátástalan helyzetében, Isten tud rólunk, és van elképzelése, terve velünk. Meg akarja mutatni rajtunk az ő hatalmát! Ha továbblépünk Vele, ha tesszük amit ránk bízott, gyógyulás, csoda történik – saját életünkben, és általunk mások életében is!


 



0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More