2012. április 13., péntek

Az öröm definíciója

"Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk. (Istentől függünk; ő minden, amire csak szükségünk lehet. MSG) Benne van szívünk öröme, mert szent nevében bízunk. Maradjon velünk, Uram, szereteted, mert mi is benned reménykedünk!" Zsolt. 33:20-22

©2009-2012 ~Altingfest
Kihívás számomra az öröm megtalálása. Természetemnél fogva nem vagyok pörgős, vidám ember, inkább melankolikus. Amikor örömről beszélek, akkor ezt nem egy "mindig derűs" ember szemszögéből teszem, akinek soha nincsen egyetlen rossz napja sem. Valójában az öröm hiánya miatt kezdtem el kutatni, hogy vajon miért nem tapasztalom az életemben azt, amit az Igében olvasok az örömről.

Problémám az öröm definíciójából adódott. Azt hittem, hogy az öröm azt jelenti, hogy mindig jól érzem magam. De ez lehetetlen! Még azoknak is, akik a természetüknél fogva vidámak és optimisták. Sokkal reálisabb, és az Igéhez is közelebb álló kiindulópontot kell keresnünk.

A definíció, amire az Ige-tanulmányozásom során jutottam, ez: Az öröm az a határozott bizonyosság, hogy Isten kézben tartja életem minden egyes részletét; az öröm az a csendes bizalom, hogy végül minden jó lesz; az öröm az az eltökélt szándék, hogy minden helyzetben dicsérni fogom Istent. Ebben a meghatározásban nincs szó boldog érzésekről, hisz mindnyájan tudjuk, hogy a boldogság mulandó és átmeneti.

Sokszor azt gondoljuk, hogy az élet hegyek és völgyek váltakozása. De inkább egy sínpárhoz lehetne hasonlítani. Életed minden napján történnek csodálatos és jó dolgok, amik örömet, szépséget és megelégedettséget nyújtanak. Ugyanakkor fájdalmas dolgok is történnek veled, szeretteiddel, s ez csalódást okoz, bánt és szomorúsággal tölt el. Ez a két sínpár – öröm és bánat – fut egymás mellett életed minden pillanatában.

©2011-2012 ~Qusyte

Ezért van az, hogy amikor egy csodálatos élményben van részed, lehet benned egy aggályoskodó érzés, hogy ez azért nem tökéletes. És amikor fájdalmat élsz át, lehet benned egy nagyszerű érzés, hogy vár még rád szépség és kedvesség. Ezek elválaszthatatlanok.

Ha a sínek vonalában nézed a horizontot, a sínpár a távolban eggyé válik. Mi is ezt fogjuk átélni. Egy nap, a párhuzamosan futó öröm és bánat eggyé olvad. Azon a napon, amikor személyesen találkozunk Jézus Krisztussal, és meglátjuk az ő dicsőségét, minden összeáll bennünk. Akkor minden értelmet nyer!

Írta: Kay Warren
Részlet a Válaszd az örömöt, mert a boldogság nem elég c. könyvből.


0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More