"Mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad." (Zsid 12:6)
Amint változunk és növekszünk Istennel való járásunk folyamán, nem teszünk mindig mindent tökéletesen. Ezért tudnunk kell, hogyan fogadjuk Isten szerető helyreigazítását. Ő azért korrigál és fegyelmez, mert szeret. A Jel 3:19-ben Jézus erről beszél, amikor ezt mondja: "Azoknak akiket szeretek (mélységesen és gyengéden), megmondom a hibáikat... Ezért legyél buzgó, lelkes, és térj meg (változtasd meg gondolkodásodat és magatartásodat)."
Amint a gyerekeimmel, és az évek során több száz alkalmazottal bántam, rájöttem, hogy ha azt akarom, hogy a fegyelmezésem hatásos legyen, elengedhetetlen, hogy azok, akiket korrigálok, tudják, hogy szeretem őket, és törődöm velük. Azoknak a legnehezebb elfogadniuk a korrekciót, akik nem tudják, hogy szeretve vannak. Ahelyett, hogy azt éreznék, hogy a helyreigazítás saját érdekükben történik, büntetve érzik magukat.
Ha nincs kijelentésünk Isten nagy szeretetéről, nem tudjuk helyesen fogadni a helyreigazítását. Talán halljuk a feddést, és egyet is értünk vele, de ha nem tudjuk, hogy az Isten szerető szívéből fakad, és végül is a szükséges változásokat segíti elő az életünkben, csak vádlást vagy haragot fogunk érezni.
Ha legközelebb Isten korrigál, emlékezz rá, hogy Ő "mélységesen és gyengéden" szeret, elfogad, bátorít, és ott vagy a szívében. Fogadd úgy a helyreigazítást, mint szeretetének jelét, és válaszold ezt: "Igen, Uram!"
Írta: Joyce Meyer
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése