Legutóbbi Istentiszteletünk igazán különlegesen alakult. A várpalotai Kossuth utcai gyülekezete járt nálunk.
Az MPE Várpalotai Gyülekezetével sokféle személyes kapcsolaton keresztül ismerkedtünk meg sok évvel korábban. Hosszú időn át kölcsönösen látogattuk egymást a szép hagyományú őszi hálaadó napokon, majd a 2000-es évek során valakinek az a ragyogó ötlete támadt, hogy szélesítsük ki a személyes kapcsolatokat a két gyülekezet között. Az első lépést ebben a várpalotai barátaink tették meg, amikor a teljes paksi gyülekezetet meghívták magukhoz egy szolgálatra. Így jártunk mi a Bakony küszöbén a 2000-es évek elején.
Ennek a meghívásnak a viszonzása történt meg április 26-án. A két évszám között eltelt néhány észrevétlen esztendő, aminek okai eltörpülnek az élmény mellett, melyre megérte várakoznunk.
A közös Istentiszteleten a vendégek szolgálócsoportja zenével, énekkel, verssel, buzdítással, személyes bizonysággal és Igehirdetéssel dicsőítette Jézust. A Bibliát Nagy Miklós, a Várpalotai Gyülekezet nemrég felkent lelkipásztora nyitotta meg előttünk. Isten páratlan kegyelméről szóló prédikációja meghallgatható Igehirdetéseink között.
Az Ige erőteljes megszólalása, az Istent magasztaló dallamok, a régen vagy sosem látott testvérek közössége kincs, amiért hálásak vagyunk Istennek. Megfrissültünk, áldást nyertünk, újra elköteleztük magunkat amellett, hogy az egyenes úton botlás nélkül járjunk.
Köszönjük várpalotai barátainknak a látogatást, a kedvességet, a szolgálatokat és bízunk abban, hogy találkozik még utunk, hiszen ezt az építő közösséget érdemes folytatni.
1 hozzászólás:
Megjegyzés küldése