Elengedni a múltat

"Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata." Kol 1:13-14

Rajtakapod néha magad, hogy kétségbeesett erőfeszítéssel igyekszed kitörölni a múltad szégyenét? Hiszen végtére is ez a kereszténység lényege, nemde? Talán nem az lenne a dolgunk, hogy mindent megtegyünk, amit csak tudunk, hogy jobbak legyünk, mint azelőtt? Nos, ha belenézünk Isten Igéjébe, azt látjuk, hogy a tegnap (és a ma) bűneire adott kegyelem minden kétséget kizáróan vitathatatlan.

A Kolosség 1:13-ban szerepelő "szabadítás" szó helyén az eredeti görög nyelvben álló kifejezés jelentése "tartozást elengedni, felszabadítani tartozás megfizetése alól". Mi, akik hiszünk Jézusban, az Ő vére árán "szabadultunk meg". Nem a mi igyekezetünk által, hanem Krisztus kereszthalála miatt. Ez azt jelenti, hogy már nem kell azon dolgoznunk, hogy megjavítsuk a múltat vagy fenntartsuk a látszatot; bocsánatot nyertünk és fel vagyunk szabadítva a bűn súlya és köteléke alól.

Mégis, sokszor nagyon nehéz elhinni, hogy Isten valóban igaznak fogad el bennünket, ha a múltunkra nézünk. Így hát fogadkozni kezdünk, hogy soha többé nem leszünk olyanok, mint voltunk. Az ilyen erőfeszítések jó szándékból fakadnak ugyan, de veszélyes bennük reménykedni. Ha erőfeszítésekben és látszatban bízunk, az olyan, mint amikor életveszélyesen meredek sziklafalon kapaszkodunk felfelé. Egyetlen megcsúszás, egyetlen hiba, és minden korábbi igyekvésünk kárba vész. Görcsös igyekezet helyett inkább legyünk nyitottak és elfogadóak, mint akik rászorulnak Isten kegyelmére!

Isten kegyelme elég. (2Kor 12:9a "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.") A Jakab 5:16 azt javasolja, hogy "Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." Van az életednek olyan területe, amit még szégyelve rejtegetsz? Van még valami, amiért meg kell bocsátanod magadnak? Ha igen, a Biblia tanácsa, hogy beszélj róluk más keresztényekkel, hogy megláthasd az evangélium átalakító, formáló erejének működését ezeken a területeken. A múlt valóban, igazán elmúlt, és Krisztus által mindig, folyamatosan formálódsz, megújulsz. (vö. 2Kor 5:17 "Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.")

Tovább olvasom

Ha öt dolgot elmondhatnék...

Gyakran felteszik nekem a kérdést, hogy mi a legfontosabb lecke, amit megtanultam. Őszintén szólva nehezen tudnék egy dolgot kiemelni, de van néhány dolog az Istennel való kapcsolatomban, amiben soha nem akarok kompromisszumot kötni. Amikor kicsit jobban elgondolkodtam ezen a kérdésen, úgy éreztem, hogy meg kell osztanom azt az öt legfontosabb dolgot, amit megtanultam.

VÁLTOZTASD MEG A GONDOLKODÁSODAT

Sok éven át túl sok romboló gondolatot engedtem be az elmémbe: negatív, kínzó, vádló, meg nem bocsátó gondolatokat és szégyent. Nem tudtam, hogy irányíthatom saját gondolataimat. Nem tudtam, hogy van hatalmam arra, hogy ellenálljak a hazug gondolatoknak. Valaki már mondta ezt neked?

Legközelebb amikor küzdesz a gondolataiddal, szeretném, ha megállnál, és találnál valami olyat, amit megköszönhetsz Istennek. Mondd el Neki milyen hálás vagy jóságáért, és mindazért, amivel gazdagon megáldott! Ha ebben kitartó vagy, meglátod, hogy gondolkozásod megváltozik.

VIGYÁZZ A SZAVAIDRA

Éveken át mondogattam dolgokat anélkül, hogy átgondoltam volna a jelentőségét. Míg aztán egyszer Isten megmutatta 1Péter 3:10-et: "Mert aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot." Más szóval megtanultam, hogy ha élvezni akarom az életet, valamit kezdenem kell a nyelvemmel.

1989-ben megtudtam, hogy mellrákom van, és sebészeti beavatkozásra van szükségem. Isten azt mondta, hogy szeretné hallani tőlem, amint kimondom: "Istenem, tudom, hogy szeretsz engem. Istenem, bízok benned. Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott."

Annyit ismételgettem ezeket a szavakat, hogy amikor felébredtem az altatásból, azt mondták, hogy akkor is ezeket mormoltam. Amikor valamit sokszor ismételgetsz, az beléd ívódik. Nem arról van szó, hogy valamit tenni próbálsz, hanem, hogy valami a részeddé válik.

JÁRJ SZERETETBEN

Amit Isten naponta tanít nekem a szeretetről, folyamatosan megváltoztatja az életemet. Eljutottam oda, hogy őszintén elmondhatom, "Uram, ha kell, kényszeríts a szeretetre. Segíts, hogy folyamatosan szeretetben járjak!"

Számomra nagyon nehéz volt felismerni mások szükségeit, és vágyait. Őszintén szólva, a saját akaratom volt előtérben, és ideges lettem, ha nem úgy történtek a dolgok, ahogy én elképzeltem. De amint egyre inkább megértettem Isten szeretetét, Ő meglágyította a szívemet, és szép lassan kezdtem észrevenni mások szükségeit is.

KONTROLLÁLD ÉRZÉSEIDET

Házasságunk kezdetén, Dave-vel volt néhány kemény évünk. A nehézségek nagy része abból adódott, hogy a múltban naponta bántalmazott az apám szexuálisan, érzelmileg és verbálisan, és szükségem volt Isten gyógyítására. Habár sok könny és nehéz pillanat árán (mikor a bosszú helyett a megbocsátást választottam), Isten átsegített, és ezt a helyzetet folyamatosan arra használja, hogy sokak életébe gyógyulást hozzon.

Mindnyájan sokféle módon sérülhetünk. Magányosság, csalódások, elutasítás, félelem, és bizonytalanság – ezek mind olyan dolgok, melyek mélyen megsebezhetnek. De az egyik legfájdalmasabb dolog, amit átélhetünk, az önmagunkkal kapcsolatos rossz érzések, az önelvetés. Hogy másokat szeretni tudjunk, meg kell értenünk Isten felénk irányuló szeretetét.

IMÁDKOZZ EGYSZERŰEN

20 évvel ezelőtt a következő mondat megváltoztatta az életemet, "Nincsen semmitek, mert nem kéritek." (Jak. 4:2) Aznap, mint fiatal csalódott keresztyén, rájöttem, hogy saját erőmből erőltetni dolgok megtörténtét - hogy növekedjen a szolgálatom, hogy a férjem ezt vagy azt megtegye, hogy gyermekeim így vagy úgy viselkedjenek – haszontalan. Abba kellett hagynom az erőlködést, és egyszerűen imádkoznom kellett.

Mikor megértjük, mennyire szeret minket Isten, és hogy mi a terve velünk, akkor meglátjuk azokat az ajtókat, amiket ki akar nyitni előttünk. De ezeket a dolgokat csak akkor vesszük észre, ha folyamatosan beszélgetünk Vele, figyelünk a hangjára, és erősödik a Vele való kapcsolatunk. Ne feledd, Ő megígérte, hogy ha Őt keressük, megtaláljuk. Keressük Őt teljes szívvel.

Írta: Joyce Meyer

Tovább olvasom

Törvény és kapcsolat

"De az ő gondolkozásuk eltompult, mert az Ószövetség felolvasásakor ugyanaz a lepel mind a mai napig felfedetlenül megmaradt, mivel az csak Krisztusban tűnik el. Sőt mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, lepel van a szívükön." 2Kor 3:14-15

A 2Kor 3:14-15-ben azt olvassuk, hogy amikor az emberek a törvényt olvassák, lepel borul a szívükre, és az elméjükre. A lepel elválasztottságot jelent. Amíg a Bibliát mint Törvénykönyvet olvassuk, elválasztottság van Isten és köztünk, ami akadályozza a kapcsolatot. Habár az Ószövetség ideje lejárt, ha törvényeskedőek vagyunk, a Biblia minden versébe szabályokat olvasunk.

Törvényeskedő ember az, aki túlzottan a szabályok megtartására koncentrál. A szabályokat a kapcsolat fölé emeli. Ne légy "paragrafusrágó", aki a szabályok leple mögé rejtőzik, hanem amint vagy, nyitott szívvel és fedetlen arccal gyere Isten elé!

Írta: Joyce Meyer

Tovább olvasom

Törvény és kegyelem

A kegyelem nem szabadság arra, hogy vétkezzünk. A kegyelem erő arra, hogy szent életet éljünk.

A Törvény kárhoztat. A kegyelem nem kárhoztat, hanem felszabadít. Felszabadít valami alól, és felszabadít valamire. Felszabadít a kárhoztatás, az ön-gyűlölet, az ön-elutasítás, az Istentől való félelem... stb. csapdája alól. És felszabadít arra, hogy kényszer nélkül szolgáljuk Istent, hogy erőnket és energiánkat a jó cselekvésre használjuk, nem pedig a kárhozatás elleni küzdelemre.

Írta: Joyce Meyer

Tovább olvasom

Tartozni valahova > Hinni valamiben

"Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai." Róm 12:4-5

Tartozz valahová, ne csak higgy! Valakihez vagy valahová tartozni több, mint hinni benne.

Isten már a tökéletes, hibátlan Édenben megállapította, hogy "nem jó az embernek egyedül lenni." (1Móz 2:18)

Közösségre vagyunk alkotva, társaságra szabva, családba teremtve. Önmagunkban egyedül nem tudjuk megvalósítani Isten céljait, elhívását. A Biblia nem beszél magányos szentekről vagy szellemi remetékről.

Habár az Istenhez fűződő kapcsolat személyes, nem magánügy. Össze vagyunk kötve egymással Isten családjában, minden más hívővel. A Biblia szerint "sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai." (Róm 12:5)

Krisztus követése azt is jelenti, hogy tartozunk valahová. C. S. Lewis megjegyzi, hogy a "tagság" szó keresztény eredetű, de kikopott belőle az eredeti jelentés. Ma tagságot kínál mindenki mindenhol: üzletek törzsvásárlói klubjai, hírlevél listák, érdeklődési kör köré szerveződő Facebook csoportok. A gyülekezeti tagság pedig gyakran nem több annál, hogy valakinek a neve szerepel egy listán, és nem jár sem elvárásokkal sem követelményekkel.

Pál számára viszont a gyülekezet minden "tagja" olyan szervet jelent egy élő testben, ami létszükségletű az egész test számára. A tagok nélkülözhetetlen, közvetlenül, sokszorosan és szervesen kapcsolódó részei Krisztus Testének. Vissza kell térnünk a tagság bibliai jelentéséhez. A gyülekezet egy test, nem egy épület; egy organizmus, nem egy szervezet.

Írta: Rick Warren

Tovább olvasom

Hogyan élsz? Mire használod az életed?

Nagyon figyeljetek oda, hogyan éltek. Ne éljetek úgy, mint a bölcstelenek. Éljetek bölcsen. Ez alatt azt értem, hogy minden lehetőséget használjatok ki a jó cselekvésére, mert gonosz időket élünk. Tehát ne éljetek ostoba módon, hanem ismerjétek fel, hogy mi az Úr akarata! (Ef 5:15-17 ICB)

Ha szeretnél hatást gyakorolni környezetedre, egy dolgot meg kell tenned: kézben kell tartanod az idődet. Az időd az életed. Ha nem tanulsz meg az idővel bánni, nem sokra mész az életben.

Az Efézus 5:15-17 ezt mondja: Nagyon figyeljetek oda, hogyan éltek. Ne éljetek úgy, mint a bölcstelenek. Éljetek bölcsen. Ez alatt azt értem, hogy minden lehetőséget használjatok ki a jó cselekvésére, mert gonosz időket élünk. Tehát ne éljetek ostoba módon, hanem ismerjétek fel, hogy mi az Úr akarata!

Mindenkinek egyforma időmennyiség áll a rendelkezésére egy hétben: 168 óra. Hogy mit kezdesz vele, számít! Egy bizonyos mennyiségű nap lett a részedre kiosztva itt a Földön, és ha elfogyasztod, akkor az elfogyott! Ha elpazarolod az idődet, elpazarolod az életedet. Ha agyonütöd az idődet, öngyilkosságot követsz el. Az időd az életed. Állj meg, és kérdezd meg magad! "Jól osztom be az időmet? Az életemet a lehető legjobb módon használom?"

Nincs mindenre időd. Jó hír, hogy Isten nem is várja, hogy mindent megtegyél. Úgyhogy emiatt ne legyen bűntudatod! Kevés dolog van, ami igazán fontos.

A hatékony emberek tudják, hogy mi az, ami fontos az életben, és mi az, ami kevésbé, és több időt fordítanak a lényeges dolgokra, mint a kevésbé lényegesekre. Nem tudsz minden hétköznapi, csip-csup dolgot kiküszöbölni az életedből, de visszaszoríthatod őket. Ez olyan egyszerűnek tűnik, de valójában néha nehéz választani a legjobb és a legkönnyebb közt; főleg, ha fáradt vagy. Amikor fáradt vagy, nem akarod megtenni a legjobbat. Azt akarod tenni, ami könnyű. Ezért ha valamit el akarsz érni az életben, meg kell tanulnod pihenni. Ha nem vagy kipihenve, nem lesz rá mentális, érzelmi és fizikai erőd, hogy kimond: "A helyes dolgot fogom megtenni, s nem azt, ami a legkönnyebb."

Ne tékozold el életed! Ne elégedj meg a második legjobbal! Ne éld le úgy az életed, hogy csak létezel! Nem arra teremtettél, hogy csak sodródj. Isten küldetéssel, és céllal teremtett. Ez azzal kezdődik, hogy felteszed magadnak a kérdést, "Vajon az életemet a lehető legjobb módon használom?"

Írta: Rick Warren

Tovább olvasom