Üdvözlünk!

Jó, hogy megtaláltál bennünket! Ez a blog a Paksi Pünkösdi Gyülekezet életét mutatja be, és rajta keresztül Te is kapcsolatba léphetsz velünk. Gyülekezetünk nagy szeretettel vár Téged minden alkalommal, amikor felkeresel bennünket akár itt, akár bármelyik összejövetelünkön.

70 évesek vagyunk!

2014-ben 70 éves lett a Paksi Pünkösdi Gyülekezet a közösség 1944-es alapítása óta. Isten hűségét az alapítókra és szolgálóinkra hálával emlékezve ünnepeljük.

Magunkról

Mi is az a Paksi Pünkösdi Gyülekezet, hogyan és miként, de mindenekelőtt miért...

Találj meg bennünket!

A Gyülekezet elérhetőségei, rendszeres rendezvényei, és sok más hasznos információ.

Letöltések

Minden vasárnapi tanításunkat megtalálod itt meghallgatásra és letöltésre is. A gyűjtemény hetente frissül!

2012. szeptember 24., hétfő

Az engedelmesség áldása

Térjetek meg, ha megdorgállak, és én (Bölcsesség) kiárasztom rátok lelkemet, megismertetem veletek igéimet. Péld. 1:23
Isten a Péld. 1:23-ban azt mondja, hogy megismerteti velünk szavát, ha hallgatunk Rá és megtérünk, amikor korrigál minket. Feltárja előttünk a bölcsességet, és kijelentéseket ad. Csak annyit kell tennünk, hogy engedelmeskedünk Neki. Akkor rejtett kincseket fog feltárni nekünk az Igéből. Még csak a felszínéig sem jutottunk mindannak a kijelentésnek, ami az Igében van. Ha engedelmeskedünk Istennek, Ő világosan kinyilatkoztatja nekünk akaratát. Élő igéket (rhema), személyes kijelentéseket fogunk kapni Tőle!

írta: Joyce Meyer


2012. szeptember 14., péntek

Ami sok az sok

A döntések melyeket napi szinten hozunk – például, hogy bekötjük-e a biztonsági övet, nehéz tárgyakat megfelelő módon emelünk-e fel, kerüljük-e a veszélyes helyzeteket – vagy erősítik a biztonságunkat, vagy veszélyt rejtő helyzetekbe sodornak. Keresztyénként is döntéseket kell hoznunk. Isten szava felállítja a szükséges határokat, hogy Isten biztonsági övezetében maradhassunk. Elmondja, mit tehetünk a biztonságunkért, és mit ne tegyünk, ha nem akarunk kikerülni a biztonságból.

Hol vannak a határaid?
El kell döntenünk, hogy "rendbe rakjuk" az életünket. Ökontroll, önuralom gyakorlása, határok felállítása – ez néhány a legfontosabb dolgok közül, amit megtehetünk. Az élet fegyelem nélkül tele van veszélyekkel. Lehet, hogy azt gondoljuk, izgalmas feszegetni a határainkat. Tetszik nekünk, hogy "Jééé, ez vagyok én! Elmegyek a végsőkig! Hú-húúúúúú!" Olyan népszerűvé vált ez az életszemlélet! De megmondom őszintén, Isten nem várja tőlünk, hogy pengeélen táncoljunk. Ha mégis megtesszük, akkor nem lesz "margó" az életünkben, mely kizárja a hibákat.

Maradj a határaidon belül!
Az autópályán a sávok egyfajta szegélyt adnak biztonságunk érdekében. Ha kitérünk oldalra, az árokba gurulunk. Ha átlépjük a vonalat az út közepén, meghalhatunk. Szeretjük ezeket a vonalakat, mert biztonságot adnak. Néha észre sem vesszük, hogy a sávok milyen nagy biztonságot jelentenek. Hasonló módon, amikor kereteket, határokat állítunk fel, és "margókat" szabunk személyes életünkben, sokkal jobban érezzük magunkat, és tapasztaljuk Isten békességét.

Elérted a határaidat?

Irányelvek egy jobb élethez
  • Szabj kereteket!
  • Vedd észre a figyelmeztető jeleket!
  • Változtass!
  • Állíts fel magadnak határokat!
  • Légy önmagad!
  • Találd meg az egyensúlyt!
  • Állj szilárdan Isten igéjén!
Lehet, hogy tarthatatlan az, ahogy most élsz. Talán ilyeneket mondogatsz: "Ezt már sokáig nem bírom. Nem mehet ez így örökké. Még egy ilyen év, és teljesen kikészülök. Ez már túl sok!" Ha így beszélünk, akkor tulajdonképpen azt mondjuk, hogy "Tudom, hogy vannak határaim, és elértem őket, de figyelmen kívül hagyom; kíváncsi vagyok, meddig bírom (vagy nem bírom)."

Nem vagyok rá büszke, de szolgálatom első 20 évében figyelmen kívül hagytam a határaimat. Fizikailag általában szörnyen éreztem magam. Orvosokhoz rohangáltam, próbáltam javítani a közérzetemen tablettákkal, vitaminokkal, természetes anyagokkal, és bármivel, ami a kezem ügyébe került. Néhány doktor mondta is, "Ez stressz." Erre dühös lettem. Azt hittem, a stressz azt jelenti, hogy nem szeretem amit csinálok, vagy hogy nem tudom kezelni az életet. Szerettem a munkámat! De folyamatosan hajtottam magam: utazgattam, sorra fogadtam el a felkéréseket a szolgálatra... stb. Egyszerűen kifárasztottam magam.

Ne halogasd a változtatást
Amikor visszatekintek, azt gondolom, hogy ha Isten nem lett volna hozzám kegyelmes, ma már nem élnék. Miután évekig azt gondoltam, hogy az orvosok tévednek, végül rájöttem, hogy nem törhetjük meg büntetlenül Isten szellemi törvényeit, melyek az egészségre és a pihenésre vonatkoznak. Tehát változtattam dolgokon.
Ugyanez igaz a kapcsolatokra is. Kapunk figyelmeztető jeleket, melyek jelzik, hogy nem jó egy kapcsolat. De hányan tesznek azért, hogy javuljon a viszony, mielőtt túl késő lenne? Ha rájövünk, hogy tarthatatlan az életvitelünk, ne halogassuk a szükséges változtatást, ne várjuk meg, míg ideg-összeroppanást, szívinfarktust kapunk, vagy mindenkit elvesztünk.

Légy egyensúlyban, ne élj túlterhelve
4Mózes-ben Mózes példát ad számunkra, mit tehetünk, ha túl vagyunk terhelve. Beszélj a terheidről! Mózes Izrael népét vezette át a pusztán; a 11 nap alatt megtehető út 40 évig tartott. Ebben a helyzetben a nép elkeseredett és sírt. A 14. versben Mózes ezt mondja Istennek: "Képtelen vagyok egyedül hordozni ezt a népet, túl nagy teher ez nekem." Mi is mondhatjuk azt, amit Mózes, "Elértem a határaimat." Igen, az Ige azt mondja, hogy "mindenre van erőm a Krisztus által, aki engem megerősít" (Fil 4:13), de ez az Ige valójában azokra az időszakokra vonatkozik, amikor különböző megpróbáltatásokkal és nehéz helyzetekkel állunk szembe.
Nem kell, hogy olyanok legyünk mint a többiek, nem kell senkivel sem lépést tartanunk. Legyünk azok, akiknek Isten teremtett; és ezért még csak bocsánatot sem kell kérnünk. Nem vagyunk egyformák, és meg kell találnunk azt a komfort zónát, melyet Isten állított fel számunkra, hogy tudjuk élvezni az életet, ahelyett, hogy belebetegednénk a túlterheltségbe, és a stresszbe.
És ne feledd: az, hogy Isten Igéje határokat állít fel, nem jelenti azt, hogy Ő be akar börtönözni, vagy vissza akar tartani dolgoktól. Isten nem kontrollál minket saját akaratunk ellenére. Ha akarunk, kiléphetünk az Igében felállított biztonsági keretekből. Végső soron Ő azért adott irányelveket és parancsolatokat, hogy jobb életünk legyen. Minden egyes parancsolata a mi javunkra van!

Joyce Meyer


2012. szeptember 10., hétfő

Vissza a természethez!

– kiáltottunk fel szeptember kilencedikének napsütötte reggelén, frusztráló forgolódást okozva ezzel a néhai Jean-Jacques Rousseau-nak, szemöldökráncolásra késztetve néhány tehetségesebb magyar tanárt, és egy csapásra újabb sírógörcsös ideg-összeroppanásba kergetve az összes filozófia hallgatót, akik az ilyesmi közhelyes tévedés hallatán még nem tanulták meg közönyösen megrántatni a vállukat. És, ami a legsúlyosabb, felébresztve a szomszédot.

Konzultáljuk a nap menetrendjét.
De hagyjuk inkább a francia felvilágosodás filozófia-történetét és kulturális-politikai hatásláncolatát, és koncentráljunk inkább a napsütötte reggelre. A gardróbba sétálva, szekrénybe nyúlva, fogast tapogatva, földön heverő cuccok között turkálva ezúttal nem az illendő vasárnapi ruhakód darabjain állapodott meg csipás és bőröndöket cipelő szemünk előtt tétován matató kezünk. Egy rövidnadrág, egy könnyű póló, az elmúlt hónapok strandolásainak már csak emlékét őrző, télire gondosan elpakolt fürdőruha, papucs, könnyű cipő és napszemüveg – ezekkel vérteztük fel magunkat a reggel sorsszerűen nehéz pillanatai után. A megszokottnál hamarabb, kilenc órakor találkoztunk a Gyülekezet épületénél, majd a közeli Duna-holtág irányába igazgattuk járműveink orrát, és megindultunk Fadd-Dombori felé. Egy kedves barátunk segítségével sikerült bejutnunk egy kellemes, vízparti tábor területére, ahol a közösségi napot eltöltöttük.

Burgonya burkolatát veszíti ily pompás körülmények között.
A hatalmas terület felfedezése után már el is kezdték az ebéd elkészítését az előrelátóbbak, illetve azok, akik nem reggeliztek. Egy jókora bogrács alá gázpalackból gyújtottunk be, az üstbe pedig egy kisebb konda sertésállomány, a három szomszédos járás teljes újburgonya termése, és az elmúlt néhány éjszaka során, gyertyafény mellett, remegő kézzel készített házi tészta került. A méteres falapátot legalább ketten tekergették, legalábbis ennyien látszódtak ki az ínycsiklandó illatokat árasztó gőzből.

Időközben megkaptuk az egyik épület kulcsait, ahol nagyszerű teremre leltünk a délelőtti Istentisztelet számára. A dicsőítést D. Nagy Tamás üzenete követte, melyben csípőficamról, madarakról és befőzési praktikákról hallva idéztük meg az aktuális magyar sportélet bulváreseményeit szemléltetésként, melyek kiváló apropóul szolgáltak ahhoz, hogy megbocsátásról, őszinteségről, újrakezdésről és egyenességről is tanuljunk sok további dolog mellett.

Tábori Istentisztelet.
Ekkora kondérból mindenkinek kétszer jutott.
Midőn a nap pályájának tetőpontjára hágott, bekövetkezett a dél. Ez pedig azzal járt, hogy átballagtunk az ebédlőbe, ahol teljes megelégedéssel fogtunk hozzá a Marika néni vigyázó tekintete alatt és szakértő kezei között elkészült gulyásleves kimeregetéséhez és rituális fújogatásához. A régi barátokkal és közeli ismerősökkel keltett kedélyes hangzavarban jóízűen kanalaztuk a Mezőföld éves állattenyészeti és mezőgazdasági terményének jobb sorsra érdemes legjavát. A gulyásleves után egy megrakott asztalnyi házi süteménnyel néztünk farkasszemet, őket legyőzve pedig, levezető gyakorlatként néhány vödör fehér és kék szőlőt küldtük át az örök vadászmezőkre.

Kemény munka után édes a pihenés: kicsik és még kisebbek szundítottak a tábort betöltő dicsőítő dalok ritmusára szuszogva szerteszéjjel, padokon, székeken és pokrócokon, míg a tapasztaltabbak (tudván, hogy minden hiábavaló, hiszen úgyis teleeszi magát az ember a következő alkalommal is) tovább beszélgettek a hűvös ebédlőben és a friss levegőn. A rövid hiátus után aztán elkezdtünk a víz partja felé gravitálni.

Itt bizony még érdemes lenne az irányok összehangolásán
és a hatékonyság növelésén dolgozni.
Hamar előkerült a kajak, a túrakenu és egy csónak a hozzávaló lapátokkal, és kezdetét vette az igazi vizes móka és kacagás. Lelkipásztorunk példátlan önfeláldozással elsőként vetette magát a habok közé, s miután láttuk, hogy boldogan pancsol a kellemes vízben, szép lassan egyre többen a víz közelébe merészkedtünk. Perceken belül megtelt a víz teteje hajókkal és bennük önfeledten mókázó illetve rettegve kapaszkodó emberekkel, az egyéni hajlamok és képességek szétoszlása szerint. A következő órákban menetrend szerint jártak a hajók a holtág két partja között, a kalandvágyóbbak pedig hosszában indultak el a vízen. Persze némely csapat saját szándékának (illetve esetlegesen a kormányos tapasztalatszerző vágyainak) megfelelően fraktálszerű geometriai formákat leíró pályára állt a tó kellős közepén, ahol is a hangulat szuperponálódása pillanatában a hajó jelentősen kiürült, a vízbe hajítva utasait, akik ennél már vidámabbak nem is igen lehettek volna.

Mekkora halat fogott... volna!
A parton eközben megfogtuk a halsokasítás gyakorlásához szükséges keszegeket és törpeharcsákat, megbeszéltük az élet dolgait és behoztuk magunkat az elmúlt héten összegyűjtött alváshiányból, mindenkinek, ami jár alapon. A strandolók után az úszók is előkerültek, és a lenyugvó nap tiszteletére megtették köreiket a cirkáló hajók között.

Hat óra körül aztán elkezdtük visszapakolni a vízi eszközöket a helyükre, rendet rakni magunk után a parton és az épületekben, aztán derűs mosollyal búcsút intettünk a vízpartnak, a tábornak és a nyárnak. Az utóbbi idők egyik legjobb gyülekezeti kirándulása után azzal a jóleső tudattal tértünk nyugovóra, hogy 1) kihasználtuk a nyár utolsó pillanatait, 2) másnap munka és iskola kezdődik, valamit 3) egyetlen svájci filozófus-író-zeneszerző földi maradványai sem tudnak forogni a sírjukban. (A magyar tanárokról, a filozófia hallgatókról és a szomszédról most mélyen hallgassunk.)


A közösségi napon készült képek megtekinthetőek az esemény Picasa albumában és a Facebook albumban is.


Apa és fia.

Az élet dolgai.

Az említett gőz, és a belőle kilógó végtagok.

Díszvendég. Saját menüvel.

Londoni óra (Edina tiszteletére) budapesti időt mutat (a mi tiszteletünkre).

Ekkora halakat lehet fogni!...

Persze, hogy lehet, ha az ember pecázás közben elszunnyadva álmodik.

A dicsőítők felköltöztek a színpadra.

Ebéd, hardcore verzió: kenyér kanállal.

Még érzik a nyár a szélben!

Party.

Lajos & Lajos.

Utánpótlás.

A jó informatikus fia a vízparton.

Nem is érné meg szárazon megúszni!

Bajnok.

Ha lehetne kenuval egykerekezni, ez lenne az.

A hősök hihetetlen történeteket mesélnek a szárazon maradt társaiknak arról, ami a vízben történik.



2012. szeptember 4., kedd

Légy hűséges

Mivel Nehémiás jó vezető volt, hűséges embereket választott kincstárnokoknak. (Neh. 13:13) Egy ember lehet bármennyire is tehetséges, ha nem hűséges, Isten nem tudja használni. Meg kell értsük, Isten megpróbálja a hűséget. Nem elég csak hangoztatnunk, "igen, én hűséges vagyok." Isten azt fogja mondja, "oké, nézzük meg." 

Tudod hogyan teszteli Isten a hűséget? Olyan feladatot ad egy időre, amit nem szívesen vállalunk el; valamit, ami nem érdekes, nem izgalmas; valamit, ami megkívánja, hogy alárendeld magad valakinek egy időre, és azt mondja, "csak légy hűséges."

A hűség nem csak annyit jelent, hogy nap mint nap megjelenek valahol, hanem nap mint nap jó hozzáállással, és jó lelkülettel jelenek meg. Isten az ilyen hűséget megjutalmazza. A Luk. 16:22 azt mondja, hogy ha hűségesek vagyunk a másén, akkor Isten nekünk adja a sajátunkat.

Ha meg vagy próbálva a hűség területén, légy szilárd az elhatározásodban, légy hűséges és megbízható. Nem fogod megbánni!

Joyce Meyer


2012. augusztus 27., hétfő

Öt jó döntés

"Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre." (2Kor 5:17)
Végső soron az identitásod döntéseiden alapszik. Öt jó döntést fogunk megnézni, melyek meghatározó módon hatnak sorsodra.
  1. Dönthetsz az egészségesebb életmód mellett. Ahelyett, hogy azon siránkoznánk, hogy testalkatunk nem éppen „olimpikoni”, találjuk meg a módját, hogyan növelhetnénk energiáinkat, csökkenthetnénk a stresszt, aludhatnánk többet, hogyan lehetnénk erősebbek. A Zsolt. 119:73 ezt mondja: "Kezed alkotott és megerősített, tégy értelmessé, hogy megtanuljam parancsolataidat!" A befolyásolható tényezőkön való javítás csökkenti a nem befolyásolható tényezők hatását.

  2. Dönthetsz a kapcsolatok elmélyítése mellett. Az elutasítástól való félelem akadályozza a kapcsolatokat. Az egyetlen módja a félelemtől való szabadulásnak, ha megtesszük azt, amitől leginkább félünk. Tanulj meg kommunikálni, állítsd helyre a rossz kapcsolatokat, kezdeményezz, és kockáztass meg egy új kapcsolatot. A szeretet legyen a legfőbb célod! (1Kor. 14:1 NLT)

  3. Eldöntheted, hogy bízol Istenben, bármi történik is. "Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van" (Zsolt. 34:1). Amikor eljutsz arra a pontra, hogy el tudod mondani, hogy "Bármi is történik, én dicsérem az Urat", ez egy olyan biztonság, amit nem találsz meg sem Hollywood-ban, sem a Wall Street-en. Ez a biztonság az Istennel való kapcsolatra épül.

  4. Eldöntheted, miről gondolkodsz. A XX. században a tudósok végig azt hitték, hogy a felnőtt emberi agy nem változtatható meg. Mikor 2002-ben az év Nobel békedíjasa bebizonyította, hogy az agy megváltoztatható ("újra-huzalozható"), a tudomány végül utolérte a Bibliát: Engedjétek hogy Isten új emberré formáljon, azáltal hogy másként kezdetek gondolkodni (Róm 12,2 NLT). Te magad az emlékeidből épülsz fel, emlékeid pedig gondolkodási szokásaidból. Tápláld az elmédet az igazsággal – Isten szavával.

  5. Választhatod Jézust Megváltódnak. Nem csak arra gondolok, hogy Jézus megvált a bűntől, hanem hogy engeded, hogy Ő legyen a megváltód minden nap. Ha megengeded, akkor erőt kapsz ahhoz, hogy kitarts döntéseid mellett. "Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre" (2Kor. 5:17).
Eldöntheted, mennyire tudja Isten megáldani az életedet. Soha nem késő változtatni. Ha meghozod ezt az öt jó döntést, Isten győztessé tesz.

Rick Warren


2012. augusztus 22., szerda

Életed a gondolataid alakítják

"Engedjétek hogy Isten új emberré tegyen, azáltal hogy másként kezdetek gondolkodni." Róm. 12:2 NLT
Nem válhatsz azzá, akivé Isten teremtett, ha nem érted meg azt az öt tényezőt, ami az identitásodat befolyásolja. Az első kettő a kémia (ahogy meg lettél teremtve), és a kapcsolatok. Isten teremtésének, és az életedben levő kapcsolatoknak a „produktuma” vagy.

A tudatod az önmagaddal folytatott párbeszéded. Tudod mire jöttem rá? Ha úgy beszélnél a barátaiddal, mint önmagaddal, talán már nem is lennének barátaid, mert gondolataink tele vannak olyan hazugságokkal, amit másoktól hallottunk, és magunkban tovább táplálunk. Amikor mások gondolatait ismételgetjük magunkban, azok egyre mélyebbre és mélyebbre mennek a tudatunkban, és elkezdik formálni identitásunkat.

A Péld. 4:23 ezt mondja: "Vigyázz arra, hogyan gondolkodsz, mert életedet a gondolataid alakítják" (LB). Nem kell, hogy igaz legyen a gondolatod, csupán el kell hinned ahhoz, hogy kárt tegyen benned. Ha azt mondod magadban, hogy a házasságod nem lesz tartós, akkor nem is leszaz. Ha félsz, hogy valamit nem fogsz tudni megcsinálni, nem is fogod tudni megcsinálni. Gondolataid irányítják életedet!

Lehet hogy a körülményeiden nem tudsz változtatni, viszont Isten mindent az irányítása alatt tart. Gondolataid alakítják azt, aki vagy, de megváltoztathatod a gondolkodásodat. Körülményeid és tudatod alakították ki azt, aki vagy, de a körülményekre adott reakcióid, és a gondolatok, amiket elhiszel, alakítják további életedet.

Rick Warren


Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More