Weller Noel bemutatása

Április 10-én egy igazán különleges alkalmunk volt. Komolyan mondom, hogy én minden vasárnap várakozással lépem át a gyülekezeti ajtó küszöbét. Mégis most a szokottnál is izgatottabb voltam. Azért, mert az unokatestvérem bemutatása volt. Őt Noelnak hívják, aki egyébként a legédesebb kisbaba, akit csak valaha láttam.

Már reggel nyolckor lent voltunk a lányokkal a Gyüliben, hogy elpróbáljuk a köszöntő dalt, amit majd énekelni akartunk a kisfiúnak. Aztán a dicsőítő csapattal is gyakoroltunk néhány dalt. Ezeknek a pillanatoknak is meg van a maga különlegessége. Ilyenkor még üres az összes szék a teremben, és csak mi vagyunk ott ébredezve, kicsit rekedten. És Isten már akkor jelen van!

A közösségünkben egy új program, hogy alkalom előtt együtt imádkozunk egy kis teremben. Akinek kedve és lehetősége van rá, az eljön és imádkozik az aznapi Igéért, a dicsőítésért, azokért akik eljönnek... Nagyon jó dolog előre áldást kérni! Szóval lementünk ma is imádkozni.

Közben már hallottuk, hogy kezd megtelni az épület. Ez nagyon izgalmas volt, mert ma eljött az ünnepi alkalomra nagyon sok rokon is. Meglepetésemre, kezdéskor már minden szék foglalt volt és csupa kíváncsi arc várta a bemutatást.

D. Nagy Tamás hirdette az Igét, ami élő üzenet volt – úgy gondolom – mindenki számára. (Egyébként meg lehet hallgatni a prédikációt itt a blogon a letöltéseknél! :) ) Ezután következett a maga a gyermekbemutatás. Ez úgy történt, hogy körbeálltak a nagyszülők, szülők, keresztszülők és a pásztor a kisbabával. Az egész gyülekezet felállt és közösen imádkoztunk Noelért. Hálát adtunk érte. És a végén a pásztor felemelte Noelt a magasba. Erről nekem mindig az oroszlánkirály jut eszembe, mert ott is ugyanígy felemelték a kis oroszlánt. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy valóban Isten az élet királya. Megérdemli, hogy megköszönjük, és ünnepséget rendezzünk minden egyes új életnek.

A boldog szülők kaptak egy emléklapot a bemutatás alkalmából. Aztán Mirjam zongorázott és a húgaimmal elénekeltünk egy dalt. Itt van az első sora ennek a kedves jókívánságnak: "Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottak, karjaimba zártalak, örökre enyém vagy."

Szóval ezen a vasárnapon sok gyerek és felnőtt volt szemtanúja egy újabb kisgyerek bemutatásának. Az Igehirdetés üzenete mellett engem megérintett a hangulat. Az, hogy jelen volt egyrészt az öröm: a szülők büszke öröme és a többiek közös boldogsága. De emellett éreztem a bájt, a kisbaba tisztaságát, az ő életének lehetőségeit. Ez egy nagyon különleges miliő, ami, azt hiszem, a Szent Szellem jelenlétének volt köszönhető.

Én köszönöm – a többiek nevében is – Istennek, hogy megáldotta az alkalmat!

Származási hely: Weller Noel gyermekbemutatása

Témák: beszámoló, DNT, gyermekbemutatás