Egy kora novemberi napon David Taylor szomorúan és kedvetlenül érkezett haza az iskolából. Könnyek csorogtak le szeplős arcán, miközben szaggatottan mesélte édesanyjának, hogy a tanára nem engedi, hogy a karácsonyi programban énekeljen.
"Azt mondta, hogy rémesen énekelek. És túl hangosan!", öntötte ki a szívét David két szipogás között.
David édesapja a nappaliban olvasta a délutáni újságját, és meghallotta fia szívfájdalmát. Mr. Taylor nagyon felháborodott. Hogyan tehette ezt bárki ember fia az ő gyermekével?
Mr. Taylor nagyon felbőszülésében eldöntötte, hogy megtanítja a fiát énekelni. Aznap este, vacsora után kézen fogta David-et, magával vitte a nappaliba, és leültette a családi zongora mellé. Ő maga leült a zongorához, és egy közismert karácsonyi dallamot kezdett el játszani: "It Came Upon a Midnight Clear". Akkor David kinyitotta a száját, és azon nyomban kezdetét vette a macskaszerű visítás.
"David, az éneklés fontos része a csend. Hallgass előbb... aztán énekelj!", instruált az édesapa.
David második próbálkozása éppen csak egy kicsit sikerült kevésbé elviselhetően, mint az első. Az apa már feladta volna; de eszébe jutott az érzéketlen tanár, és erre gondolt: "Ha egy apa nem veszi a türelmet, ki fogja?".
Az ősz lassan elmúlt, az idő decemberbe váltott, miközben David és Mr. Taylor még mindig minden estét a zongora mellett töltött, újra és újra és újra ugyanazt a dallamot gyakorolva: "Peace on Earth good will to men...".
Amikor eljött a napja, hogy David újra énekeljen a tanára előtt, az azt mondta, hogy bekerülhet a programba! David a karácsonyi koncerten a kórus első sorában, középen állt. Angyali boldogsággal az arcán, tisztán énekelte végig a dalt az utolsó sorig: "The world in solemn stillness lay to hear the
angels sing!".
Karácsony este Mr. Taylor kinézett az ablakon, és pizsamába bújt fiát látta meg a tornácon, az eget bámulva.
Csendesen kinyitotta a bejárati ajtót, odament a fiához, és szótlanul köré vonta karját. David az apja mellkasára hajolt: "Apa, az egész világ elcsendesedett. Pont, ahogyan az ének mondja."
"Hallod őket, Apa? Hallod az angyalok énekét? Én hallom... te hallod, Apa?"
Az apa azt hitte, hogy egy kisfiút tanul egy kedves karácsonyi dalocskát énekelni, holott valójában a kisfiú tanította mindkettőjüket a hallgatásra, az angyalok dalának meghallására.
Írta: Carol McLeod
©2012 Just Joy Ministries
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése